Magyarország 283 000 km˛-es (Horvátország nélküli)

területéből Trianonban elcsatoltak:[1]

                   Románia             103 093 km˛  5 257 476 lakossal melyből

                                                                    1 704 851  magyar   31,6 %

                                                                    2 828 522  román    53,8 %

                                                                       559 824  német      9,8 %

                   Csehszlovákia[2]      63 000 km˛  3 576 000 lakossal melyből

                                                                    1 084 000  magyar   30,3 %

                                                                    1 702 000  szlovák   47,6 %

                                                                       436 000  rutén      12,2 %

                                                                       266 000  német      7,4 %

                   Jugoszlávia           21 000 km˛  1 514 999 lakossal melyből

                                                                       458 252  magyar   30,2 %

                                                                       382 149  szerb      25,2 %

                                                                       303 583  német     20,0 %

                                                                        91 571  horvát       6,1 %

                                                                        76 780  román       5,1 %

                                                                        46 000  szlovák     3,0 %

                   Ausztria                   4 000 km˛     292 000 lakossal melyből

                                                                         26 000  magyar    8,8 %

                                                                       266 000  osztrák   91,2 %

                   - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

                   Megmaradt           92 963 km˛  7 615 117 lakossal melyből

                                                                    6 612 000  magyar    88,4 %

                                                                       521 000  német       7,0 %

                                                                       166 000  szlovák     2,2 %

A visszacsatolt területek:

                   Felvidék              11 927 km˛       869 299 lakossal melyből

                                                                       751 944  magyar 86,5 %

                                                                         85 391  szlovák   9,8 %   

                   Kárpátalja          12 171 km˛       496 000 lakossal melyből

                                                                        63 000 magyar   12,7 %

                   Észak-Erdély      43 591 km˛     2 185 546 lakossal melyből

                                                                     1 123 216  magyar  51,4 %

                                                                        920 206  román   42,1 %

                   Délvidék              11 417 km˛     1 025 508 lakossal melyből

                                                                        373 335  magyar  36,6 %

                                                                        194 940  német    19,0 %

                                                                        165 186  szerb     16,1 %   

Felhasznált források és irodalom

Levéltári források

Svédország Országos Levéltárában a Külügyminisztérium Archívuma, az 1902-évi Dosszié rendszer Kereskedelmi és Politikai részének az alábbi kötetei: 1169, 1950, 1951, 1952, 1954, 1955, 1956., valamint az 1920-évi Dosszié rendszer Kereskedelmi és Politikai részének az alábbi kötetei: 232, 234, 446, 447, 553, 554, 562, 580, 582, 600, 726, 731, 1538, 1550, 1551.

Magyar Országos Levéltárban (MOL) a Nemzetiségi Minisztérium iratai: K-40,

Dokumentumkötetek

Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. (DIMK) IV. Magyarország külpolitikája a             II. világháború kitörésének időszakában. 1939-1940. (szerk. Juhász Gyula) Budapest:           Akadémiai Kiadó, 1962.

Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. (DIMK) V. Magyarország Külpolitikája a             nyugati hadjárattól a Szovjetunió megtámadásáig. 1940-1941. (szerk. Juhász Gyula)           Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.

Hitler hatvannyolc tárgyalása. 1939-1944. (szerk. Ránki György) Budapest: Magvető             Könyvkiadó, 1983.

Juhász Gyula: Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Budapest, 1978.

Kungliga Utrikesdepartementets Kalender. Uppsala: Almquist & Wiksell, 1918., 1919., 1920.,          1938., 1939., 1940., 1941.

Svenska män och kvinnor. Stockholm: Albert Bonniers Förlag, 1955.

A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. (Szerk. Ránki   György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Loránt, Juhász Gyula) Budapest:    Akadémiai Kiadó, 1968.

Irodalom

Ádám Magda: A müncheni egyezmény a II. világháború nyitánya. (Hozzászólás Pritz Pál:        Válasz Ádám Magdának című cikkéhez.) In Századok, 1980. 5. szám.

Bajtay Péter: A svéd semlegesség és történelmi gyökerei. In Információs Szemle 1989, 3. szám.

N. Balogh Anikó ismertetése Hungary and Sweden. Early Contacts Early Sources. (Ed. by the           Swedish Hungarian Historical Committee. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975.) In             Századok, 1976. 6. szám.

Barcza György: Diplomataemlékeim 1911-1945. Budapest: Európa-História, 1994.

Bán D. András: Illúziók és csalódások. Nagy-Britannia és Magyarország 1938-1941.            Budapest: Osiris Kiadó, 1998.

Bethlen, Stephen, Count. The Treaty of Trianon and European Peace. London: Longmans,     Green & Co., 1934.

Calvocoressi, Peter and Wint, Guy. Total War. Causes and Courses of the Second World War.        London: Allen             Lane The Penguin Press, 1972.

Carr, E. H. International Relations between the Two World Wars 1919-1939. London:          Macmillen Academic and Professional Ltd., 1947.

Churchill, Winston S. The Second World War. I. és III. kötete. London, Toronto, Melbourne,           Sydney, Wellington: Cassel & Co. Ltd., 1948.

Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada. 1789-1939. Budapest: História, MTA    Történettudományi  Intézete, 1997.

Diószegi István: Üllő és kalapács. Nemzetiségi politika Európában a XIX. században.             Budapest: Magyarságkutató Intézet, 1991.

Erdély története. (Főszerk.: Köpeczi Béla.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986. III. köt.

Eubank, Keith. Munich. Oklahoma: University of Oklahoma Press: Norman, 1963. 

Fülöp Mihály - Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Budapest: Aula      Kiadó, 1998.

Galántai József: Szarajevótól a háborúig. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1975.

Gergely Jenő - Pritz Pál: A trianoni Magyarország, 1918-1945. Budapest: Vince Kiadó, 1998.

Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez. In           Külpolitika, 1998. 1. szám.

Horánszky Lajos: Tisza István és kora. Budapest: Tellér Kiadó, (év nélkül).

Horthy Miklós: Emlékirataim. Budapest: Európa-História, 1990.

Hory András: Bukaresttől Varsóig. Budapest: Gondolat, 1987.

Iszlámov, Tofik: Erdély a szovjet külpolitikában a második világháború alatt. In Múltunk. 1994.          1-2. sz.

Jelavich, Barbara: A Balkán története. II. kötet. 20. század. Budapest: Osiris Kiadó - 2000,   1996.

Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1975.

Kamenec, Ivan: Trauma. Az első Szlovák Köztársaság (1939-1945). Prága, 1992.

Knoll, Hans. Jugoslawien in Strategie und Politik der Alliierten, 1940-1943. München: R.       Oldenbourg Verlag, 1986.

Lukács, John: A történelmi Hitler. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1998.

Lukács Zs. Tibor: Magyarország és az 1933-as négyhatalmi paktum. In Múltból a jövőbe.      Tanulmányok. (Szerk.: Pölöskei Ferenc, Stemler Gyula) Budapest: ELTE BTK Újkori           Magyar Történeti Tanszék, 1997.

Macartney, C. A. A History of Hungary. 1929-1945. New York: Frederick A. Praeger Inc.,             1956. Part I. Prelude to Trianon.

Macartney, C. A.: Hozzászólás a Ránki György és Juhász Gyula előadásáról folytatott vitához.           In Történelmi Szemle, 1973. 3-4. szám.

Macartney, C. A.: Teleki Pál miniszterelnöksége. 1939-1941. Budapest: Occidental Press,     1993.

Magyarország Történeti Kronológiája. III. kötet. (szerk. Benda, Kálmán) Budapest: Akadémiai         Kiadó, 1982.

Michel, Henry. The Second World War. London: Andre Deutsch Ltd., 1975.

Montgomery, John Flournoy: Magyarország, a vonakodó csatlós. Budapest: Zrínyi Kiadó, (év            nélkül). Az eredeti: Hungary, the unwilling satellite. New York: The Devin-Adair   Company, 1947.

A moszkvai magyar követség jelentései 1935-1941. Budapest: Századvég Kiadó - Atlanti      Kiadó, 1992.

Niederhauser Emil: Magyarország második világháborús szerepe az angolszász és francia        történetírás megvilágításában. In 25 év történetéből. Tanulmánykötet. Debrecen: KLTE,    1970.

Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1984.

Orwell, George. Nineteen Eighty-Four. Text, Sources, Criticism. New York: Harcourt, Brace            & World, Inc. 1963.

Palotás, Zoltán Dr. A trianoni határok. Budapest: Interedition, 1990.

Páva István: Trianon - Belvedere - Hadbalépés. Pécs: Pannonia Könyvek, 1995.

Pölöskei Ferenc: Tisza István. Budapest: Gondolat, 1985.

Pritz Pál: A kieli találkozó. (Forráskritikai tanulmány) In Századok, 1974. 3. szám.

Pritz Pál: Revíziós törekvések a magyar külpolitikában, 1920-1935. In Magyar Tudomány,     1979. 24. kötet 4. szám.

Raffay Ernő: Erdély 1918-1919-ben. Tanulmányok. Szeged: JATE Kiadó, 1987.

Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937-            1939). (A német és angol külügyminisztérium alapján) In Századok, 1959. 1. szám

Roberts, Geoffrey. The Unholy Alliance. Stalin's Pact with Hitler. London: I. B. Taurus & Co.            Ltd., 1989.

Romsics Ignác: A brit külpolitika és a "magyar kérdés", 1914-1946. In Helyünk és sorsunk a Duna-medencében. Budapest: Osiris Kiadó, 1996.

Romsics Ignác: Nemzeti traumánk: Trianon. In Helyünk és sorsunk a Duna-medencében.        Budapest:Osiris Kiadó, 1996.

Rónai András: Térképezett történelem. Budapest: Püski Kiadó, 1993.

Rothschild, Joseph. East Central Europe between the Two World Wars. University of            Washington Press, 1974.

Scott, Franklin D. Sweden. The Nation's History. Minneapolis: University of Minnesota Press,           1977.

Stark Tamás ismertetése Wandycz, Piotr: A kisantant hatvan év távlatából. (The Slavonic and             Eastern European Review, 59. kötet, 1981. No. 4.) című tanulmányáról. In Századok,    1984. 4. szám.

Száraz, György. Erdély múltjáról, jelenidőben. Budapest: Magvető Kiadó, 1988.

Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz... Egy volt magyar diplomata       emlékirataiból. Budapest: Európa-História, 1996.

Taraszovics Sándor: Amerikai békeelőkészületek az I. világháború alatt és tervek egy új         Magyarországról. In Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Tanulmányok.       (szerk.: Romsics Ignác). Budapest: Teleki László Alapítvány, 1995.

Tilkovszky Loránt ismertetése C. A. Macartney: Teleki Pál miniszterelnöksége, 1939-1941.   (Budapest: Occidental Press, 1993.) című, fordításban megjelent művéről. In Századok.         1993. 5. szám.

Tilkovszky Loránt ismertetése Páva István: Trianon- Belvedere - Hadbalépés című könyvéről.            In Századok, 1995. 3. sz.

Tilkovszky Loránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon (1938-1941). Budapest:    Akadémiai Kiadó, 1967.

Vadász Sándor: Svéd diplomáciai jelentések Magyarországról (1918-1920). In Világtörténet,                 1993 tavasz-nyár.