Állam és nemzet a rendszerváltás után

A Magyar Rádió Határok nélkül műsorából a romániai magyaroknak is ismerősen cseng a név: Gecse Géza. S bár lehet, hogy Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetéről kevesebben hallottak, a könyvszakértők nagy része egy szóban a kortörténet kifejezéssel jellemzi. Nem véletlenül.

A kötet valóban olyan tükör, amely az anyaország és a Magyarországgal szomszédos államok elmúlt 12 éves politikai, illetve kisebbségpolitikai helyzetébe enged bepillantást. Riportjaiban, interjúiban a szerző azonban a történelem távolabbi időszakaira – az 1848–1849-es eseményekre, a több mint fél évszázados párizsi békére, 1956-ra, Trianonra – is visszatekint.

A könyv egyik legjellemzőbb vonása talán az, hogy nem húz éles határvonalat a kisebbségi és többségi magyarság között, hanem az európaiság jegyében, a kortárs politikusok nézőpontjából boncolgatja a magyarság-kérdést. A mikrofonvégre kapott személyiségek között ugyanúgy ott van Medgyessy Péter, Kovács László, mint Orbán Viktor, Kövér László, Markó Béla, Csoóri Sándor és – sokak számára meglepő módon – Nagy Feró. A rádiós stílus szabadság–íze teszi közvetlenné, mindenki számára könnyen érthetővé az összességében nemzeti sorsról készült riportokat, interjúkat.

Gecse Géza munkájának nagyszerűsége az objektivitásban rejlik, s talán erre ügyelnie nem is volt könnyű feladat. A szerző életének első kilenc évét Kárpátalján töltötte. Gyermekként ugyan, de saját bőrén tapasztalta meg a kisebbségi sors fájdalmas gyönyörét.

Kinek íródott a könyv? Mindenkinek, hisz valahol mindenki írta. “A kötet utolsó kétharmada a budapesti Tolcsvay klubban rendszeresen megrendezett, nyilvános vitaestekről készített riportokra épül. A klubba bárki betévedhet, s a meghívott előadók mellett bárki elmondhatja véleményét, hozzászólhat a témához” – mondja a szerző.

Miért íródott a könyv? “Mert be akartam mutatni, hogy az állami politika, mit tudott csinálni a magyarság-ügy, a nemzeti összetartozás terén az elmúlt tíz év alatt. Be akartam számolni a magyar politika erőfeszítéséről, céljairól, megvalósításairól. Nem tudott annyit megvalósítani, amennyit szeretett volna. Ha a mai Magyarországnak a határon túli helyzet iránti érzékenységét veszem szemügyre, akkor nagy gondok vannak. Ezt Illyés Gyula a 70-es években nagyon szépen megfogalmazta: Ha valaki felkerül a mentőhajóra – a csonka Magyarországra –, és megpróbál fölkapaszkodni rá, annak a hajóban ülők levágják a kezét, nehogy mindenki elsüllyedjen.”

Gujdár Gabriella