A finnországi nyelvtörvény. Kézirat. A finn eredeti címe: Kielilaki 6. 6. 2003/423
2003. 06. 06/423.
A képviselőház döntése szërint elrëndëltetik:
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RËNDËLKËZÉSËK
1. §
Finnország nemzeti nyelvei: a finn és a svéd.
2. §
E törvény célja biztosítani mindënkinek az alkotmányban rëndëlt jogát, hogy a bíróságokon és más hatóságnál saját nyelvét használja, a finnt vagy a svédët.
A cél az, hogy biztosítsák mindënki jogát a jogszërű jogi eljáráshoz és a mëgfelelő ügyintézéshëz, a nyelvtől függetlenül, valamint hogy az ëgyén nyelvi jogai mëgvalósuljanak anélkül, hogy azért külön folyamodni këlljën.
A hatóság nyújthat jobb nyelvi szolgáltatást annál, mint ahogy ebben a törvényben előírják.
3. §
Ezt a törvényt alkalmazni këll a bíróságokon és más állami hatóságoknál, a községi hatóságoknál, a független közjogi intézményëkben valamint a képviselőház hivatalaiban és a köztársasági elnök irodájában (hatóság), hacsak külön jogszabály másként nëm rëndëlkëzik.
A képviselőházi munkában használandó nyelvekről az alkotmány és a képviselőház munkarëndje (40/2000) rëndëlkëzik.
Ha a szóbanforgó törvényëk másként rëndëlkëznek, ez a törvény nëm alkalmazandó:
1) az ëgyetëmëkre, amelyeknek nyelveiről az ëgyetëmi törvény rëndëlkëzik (645/1997);
2) az ëvangélikus-lutëránus ëgyházra, amelynek nyelveiről az ëgyházi törvény rëndëlkëzik (1054/1993); és
3) az ortodox ëgyházközösségre, amelynek nyelveiről az ortodox ëgyházközösségről alkotott törvény rëndëlkëzik (521/1969).
A törvénynek a közlekëdési vállalatokra és a vállalatokra, valamint a magánszëmélyëkre történő alkalmazásáról a 24. és 25. §, valamint a 33. § 4. bekezdése és a 34. § rëndëlkëzik.
4. §
E törvény mellett külön törvény rëndëlkëzik a többi között:
1) az oktatási nyelvről, a nyelvről mint az oktatás tárgyáról és a kutatás nyelvéről az oktatásról szóló törvényben;
2) a művelődési tëvékënységhëz kapcsolódó nyelvi jogokról a rádiózásról, a színházakról, a mozgóképes műsorokról, a könyvtárakról, az ifjúsági munkáról és mozgalomról szóló törvényben;
3) a betegellátás és a népjóléti ellátás ügyfeleinek nyelvi jogairól az egészségügyi és szociális törvényben;
4) a nyomozás és a jogi eljárás során használandó nyelvről az nyomozásról és a jogi eljárásról szóló törvényben; és
5) a köztestületëk tagjaitól mëgkövetelt nyelvtudásról a róluk szóló törvényben.
5. §
A nyelvi beosztás alapëgysége a község. A község ëgynyelvű vagy kétnyelvű. Az államtanács határozatával mindën tizedik évben törvényben rögzíti a hivatalos statisztika alapján, hogy mely községëk kétnyelvűek és melyik a többségi nyelv ezëkben a községëkben, valamint mely községëk finn vagy svéd nyelvű, ëgynyelvű községëk.
A községët kétnyelvűnek këll nyilvánítani, ha a községben mind finn, mind svéd nyelvű lakosok élnek, és a kisebbség legalább a lakosság nyolc százaléka, vagy legalább 3000 lakos. A kétnyelvű községët ëgynyelvűvé këll nyilvánítani, ha a kisebbség 3000 fő alatti, és részaránya hat százalék alá csökkent. A községi elöljáróság előterjesztése alapján az államtanács határozatával kétnyelvűnek nyilváníthatja a követkëző tíz évre a községët, noha a község máskülönben ëgynyelvű lënne.
Ha a községbeosztás mëgváltozik, ëgyidejűleg dönteni këll a változásnak a községëk nyelvi helyzetére gyakorolt hatásáról.
6. §
E törvény alkalmazásában:
1) ëgynyelvű hatóság: az államnak az a hatósága, amelynek illetékësségi területéhëz csak azonos nyelvű községëk tartoznak, továbbá az ëgynyelvű község hatósága ugyanúgy, mint a községtársulás hatósága, ha a községtársulásba csak azonos nyelvű községëk tartoznak; továbbá
2) kétnyelvű hatóság: az állam központi hivatali hatósága és más hatóság, amelynek illetékësségi területéhëz különböző nyelvű községëk tartoznak vagy legalább ëgy kétnyelvű község, illetve ilyen a kétnyelvű község hatósága, ugyanúgy a községtársulások hatósága, ha a községtársulásba kölönböző nyelvű községëk vagy legalább ëgy kétnyelvű község tartozik.
A hatóság területi ëgységének vagy más területi szervezetének nyelvi helyzetét illetékësségi területének nyelvi helyzete határozza mëg. Különlegës okokból, az illetékësségi terület nyelvi kisebbségének szükségleteire alapítani lëhet ëgynyelvű hivatali ëgységët vagy osztályt.
7. §
Az Ahvenanmaa mëgyére vonatkozó nyelvi szabályokat Ahvenanmaa önkormányzati törvénye (1144/1991) tartalmazza.
8.§
A számi nyelv
A számi nyelvnek a hatóságoknál történő használatáról és a közhatalomra tartozó fëladatokról más módon is gondoskodva külön jogszabály rëndëlkëzik.
9. §
Ëgyéb nyelvek
Ëgyéb nyelvnek, mint a finn, a svéd és a számi nyelv, a hatóságoknál történő használata jogáról a jogi eljárásról, a közigazgatási eljárásról és a közigazgatási törvény alkalmazásáról szóló törvény, az oktatásról szóló törvény, az egészségügyi és szociális törvény, valamint ëgyéb, a közigazgatás területeire vonatkozó törvény rëndëlkëzik.
2. FEJEZET
A FINN ÉS A SVÉD HASZNÁLATÁNAK JOGA A HATÓSÁGOKNÁL
10. §
A magánszëmély nyelvi jogai a hatóságoknál
Az állami és a kétnyelvű községi hatóságnál mindënkinek joga van használni a finnt vagy a svédët. A hatóságnak továbbá lëhetőségët këll biztosítania az ügyben mëghallgatandó számára, hogy saját nyelvén hallgassák mëg, finnül vagy svédül.
Az ëgynyelvű községi hatóságnál a község nyelvét használják, ha a hatóság külön kérésre másként nëm határoz, vagy ëgyéb törvény másként nëm rëndëlkëzik. Mindazonáltal mindënkinek joga van saját nyelvét használni, és joga van a saját nyelvén történő mëghallgatáshoz a hatóság által kezdeményëzëtt olyan eljárás során, amely közvetlenül az ő vagy gondnoksága alatt álló alapjogaira irányul, vagy amely a hatóság által támasztott kötelezëttségeit érinti.
11. §
A jogi szëmély nyelvi jogai a hatóságoknál
Vállalatnak, ëgyesületnek és más jogi szëmélynek, a magánszëmélyëk nyelvi jogairól alkotott jogszabályok illeszkëdő részeit követve, joga van a hatóságnál eljárva a jegyzőkönyve nyelvéül a finnt vagy a svédët használni. Vállalati rëndje vagy működési szabályai szërint a kétnyelvű jogi szëmélynek mindazonáltal a bíróságon és ëgyéb hatóságnál tárgyalt ügyben azon a nyelvën këll válaszolnia, amelyën az ügyet kezdeményëzték.
3. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS NYELVE A HATÓSÁGOKNÁL
12. §
Az eljárás nyelve közigazgatási ügyben
A közigazgatás eljárás nyelve kétnyelvű hatóságnál az ügyfél nyelve. Ha az ügyfelek különböző nyelvűek, vagy ha az eljárás kezdeményëzésekor a hatóság számára nëm ismert az összes ügyfél, a hatóság dönt a használandó nyelvről az ügyfelek jogait és érdëkeit szëm előtt tartva. Ha a nyelvválasztás ezën az alapon nëm lëhetségës, a hatóság illetékësségi területe népességének többségi nyelve használandó.
Az ëgynyelvű hatóság eljárási nyelveként saját nyelvét használja közigazgatási ügyben, ha a hatóság az ügyfelek jogait, érdëkeit szëm előtt tartva másik nyelv használatáról nëm határoz.
13. §
Az eljárás nyelve a közigazgatási törvény alkalmazása során
Mindën olyan ügyben, amikor a közigazgatási törvényt alkalmazzák, az eljárás nyelvére az az irányadó, amit a 12. § rëndël a közigazgatási eljárás nyelvéről.
Közigazgatási përës ügyben, amelyben hatóság és magánszëmély az ügyfél, a kétnyelvű bíróságon az eljárás nyelveként a magánszëmély nyelve használandó. Ha mindëgyik ügyfél hatóság, a kezdeményëző hatóság nyelve használandó, hacsak a másik nyelv használata a ellenérdëkëlt fél jogait és és érdëkeit szëm előtt tartva nëm mëgalapozott.
Közigazgatási përës ügyben az ëgynyelvű bíróságon az eljárás nyelve az illetékësségi terület nyelve, hacsak a bíróság az ügyfelek jogait és érdëkeit szëm előtt tartva a másik nyelv használatáról nëm határoz.
14. §
Az eljárás nyelve büntetőügyben
Büntetőügy esetén a kétnyelvű bíróságon az eljárás nyelve a vádlott nyelve. Ha vádlottak különböző nyelvűek, vagy ha a vádlott nyelve nëm finn vagy svéd, a bíróság az eljárás nyelvéről az ügyfelek jogait és érdëkeit szëm előtt tartva határoz. Ha a nyelvválasztás ezën az alapon nëm lëhetségës, a bíróság illetékësségi területe népességének többségi nyelve használandó.
Az ëgynyelvű bíróságon az eljárás nyelveként a bíróság illetékësségi területének nyelve használandó, hacsak a bíróság az ügyfelek jogait és érdëkeit figyelëmbe véve másik nyelv használatáról nëm dönt.
Amit az 1. és 2. bekezdés a bíróságról rëndël, mëgfelelő részleteiben vonatkozik a vádhatóságokra is. A nyomozás során használandó nyelvről részletësebben a nyomozásról szóló törvény rëndëlkëzik (449/1987).
15. §
Az eljárás nyelve polgári përës ügyben
Polgári përës ügyben a kétnyelvű járásbíróságon eljárási nyelvként a felek nyelve használandó. Ha a felek különböző nyelvűek, és nëm ëgyeznek mëg a használandó nyelvben, szëm előtt tartva a felek jogait és érdëkeit a bíróság határoz a használandó nyelvről. Ha a nyelvválasztás ezën az alapon nëm lëhetségës, a bíróság illetékësségi területe népességének többségi nyelve használandó.
Az ëgynyelvű járásbíróságon a bíróság illetékësségi területének nyelve használandó, hacsak a bíróság a felek jogait és érdëkeit szëm előtt tartva másik nyelv használatáról nëm határoz.
16. §
Az eljárás nyelve beadvány esetén
Amit a 15. § rëndël, ugyanaz alkalmazandó a járásbíróságokon a beadványokra és ëgyéb eljárásokra, a büntető- és përës ügyeket kivéve.
Ha az eljárásban csak ëgy fél vësz részt, a kétnyelvű bíróságon a beadványozó nyelve használandó, ëgynyelvű bíróságon a 15. § 2. bekezdésben rëndëltek alkalmazandók.
17. §
A felülvizsgálati ügy eljárási nyelve a táblabíróságon és a Legfelső Bíróságon
A táblabíróságon és a Legfelső Bíróságon a felülvizsgálati ügy eljárási nyelve az eljárás alsóbb fokán használt nyelv, hacsak a felek jogait és érdëkeit szëm előtt tartva a bíróság másként nëm határoz.
18. §
Jog a tolmácsoláshoz
Ha valakinek törvény szërint joga használni saját nyelvét, de a hatóság vagy az ügy eljárási nyelve más, a hatóság köteles gondoskodni ingyënës tolmácsolásról, hacsak a 2. bekezdésből más nëm követkëzik.
Annak a félnek, aki a 15. és 16. §-ban jelzëtt ügyben kíván tolmácsolást, magának és saját költségén këll tolmácsolásról gondoskodnia, hacsak az ügy természetét figyelëmbe véve a bíróság másként nëm határoz.
4. FEJEZET
AZ OKIRAT ÉS ËGYÉB ÜGYIRAT NYELVE
19. §
Az ítélet, végzés és ëgyéb ügyirat nyelve
Az ítélet, végzés és ëgyéb, a 12-17. paragrafus szërinti ügyben a hatóság által kiadandó ügyirat az eljárás nyelvén készítendő el.
Az ügy előkészítéséhëz és tárgyalásához kapcsolódó ügyiratokat a hatóság mérlegëlése alapján részben finn, részben svéd nyelvën lëhet elkészíteni. A végzést és az ítéletët mindënképpen ëgyetlen nyelvën këll mëghozni.
A hirdetményëkben, mëghívókban és levelekben, amelyeket kiküldenek az ügyfeleknek vagy azoknak, akiket a törvény szërint értesíteni këll a folyamatban lévő vagy folyamatba kerülő ügyekről, a kétnyelvű hatóságnak az ügy tárgyalási nyelvétől függetlenül a címzëtt nyelvét këll használnia, ha arról tudomása van vagy méltányosan kideríthető, máskülönben mind a finn, mind a svéd használandó.
20. §
Jog az okirat vagy ëgyéb ügyirat fordításához
Ha az idézést, ítéletët, végzést, jegyzőkönyvet és más ügyiratot más nyelvën szërkesztëtték, mint az ügyfél nyelve, az állami hatóságnak és a kétnyelvű községi hatóságnak, ha a 2. bekezdésből más nëm követkëzik, az ügyfél kérésére ingyënës hivatalos fordítást këll kiadnia ezëkről az ügyiratokról oly mértékben, ahogy az ügy az ügyfél jogait, érdëkeit vagy kötelezëttségeit érinti.
Az az ügyfél, aki a 15. és 16. §-ban mëgjelölt ügyben kíván fordítást, erről magának és saját költségén këll gondoskodnia, hacsak a bíróság az ügy természetét figyelëmbe véve másként nëm határoz.
Az ëgynyelvű községi hatóságnak az ügyfél kérésére ki këll adnia az ügyirat hivatalos fordítását abban az ügyben, amelyik vagy a hatóság kezdeményëzésére kerül folyamatba, vagy közvetlenül az ügyfél vagy a gondnoksága alatt álló szëmély alapjogaira irányul, vagy a hatóság támasztotta kötelezëttségére vonatkozik.
21. §
Az okirat és ëgyéb ügyirat hivatalos fordítása
Hivatalos fordításon e törvényben a hatóság vagy hivatalos fordító által készítëtt finn vagy svéd nyelvű fordítás értendő.
Az okiratról e törvény szërint kiadott hivatalos fordítás érvényëssége mëgëgyezik eredetivel.
Ha a hivatalos fordításban fordítási hiba található, a hatóságnak ki këll javítania, hacsak a javítás nyilvánvalóan nëm szükségtelen. Az ügyfélnek ebben az esetben ingyënësen javított okiratot këll kiadni.
22. §
Okirat és ëgyéb ügyirat kiadása idegën nyelvën
Finnországi hatóságnak külföldre vagy külföldieknek kiadandó vagy az országon kívüli fëlhasználásra szánt okiratát vagy ëgyéb ügyiratát ki lëhet adni más nyelvën is, mint finnül vagy svédül, ha külön törvény másként nëm rëndëli.
Ha a más nyelvën kiadott okirat vagy ëgyéb ügyirat érinti más jogait, érdëkeit vagy kötelezëttségeit, és így e törvény szërint máskülönben joga lënne azt mëgkapnia finn vagy svéd nyelvën, kérésére ki këll adni számára az ügyirat ingyënës hivatalos fordítását.
5. FEJEZET
A NYELVI JOGOK BIZTOSÍTÁSA
23. §
A hatóság kötelezëttsége a nyelvi jogok mëgvalósítására
A hatóságnak működése során önállóan kezdeményëzve gondoskodnia këll arról, hogy a magánszëmély nyelvi jogai a gyakorlatban mëgvalósuljanak.
A kétnyelvű hatóságnak finnül és svédül këll szolgáltatást nyújtania a lakosság számára. A hatóságnak mind szolgáltatása, mind ëgyéb működése során a lakosság számára használhatónak këll mëgjelënítenie mindkét nyelvet.
A kétnyelvű hatóság a magán- és jogi szëmélyëkkel történő kapcsolatfëlvételkor azok nyelvét köteles használni, a finnt vagy a svédët, ha arról tudomása van vagy méltányosan kideríthető, máskülönben mind a két nyelv használandó.
24. §
A közlekëdési vállalatok, valamint az állami és községi vállalatok nyelvi szolgáltatásai
Az állami közlekëdési vállalat, valamint az olyan szolgáltató vállalat, amelyben az államnak, illetve ëgy vagy több kétnyelvű községnek, illetőleg különböző nyelvű községëknek döntési jogkörük van, finnül és svédül këll szolgáltatást és tájékoztatást nyújtania, a tëvékënység jellege és összefüggése mëgkívánta mélységben és módon, amely összességében tekintve a vállalat szëmpontjából nëm minősül méltánytalannak. Az állami közlekëdési vállalatra hatósági fëladat-ellátása során az alkalmazandó, amit e törvény a hatóságokról rëndël.
Azon fëlül, amit az 1. bekezdés rëndël, a közlekëdési vállalatok és a vállalatok kötelesek betartani az általuk végzëtt tëvékënység során nyújtott nyelvi szolgáltatásról szóló külön jogszabályokat.
25. §
A magánszëmélyëk nyelvi szolgáltatási kötelezëttsége
Ha nyilvános közigazgatási fëladatot törvény vagy törvényi fëlhatalmazás magánszëmély hatáskörébe utal, vonatkozik rá a fëladat ellátása idején mindaz, amit e törvény a hatóságról rëndël. Ha fëladat címzëttje a hatóság végzése vagy ëgyéb intézkëdése vagy a hatóság és az ügyfél közötti szërződés alapján ismertté válik, a hatóság köteles biztosítani, hogy a fëladat ellátása során az e törvény szërinti nyelvi szolgáltatás mëgvalósuljon. Ugyanezt këll biztosítani, ha hatóság magánszëmély hatáskörébe ad át nyilvános közigazgatási fëladaton kívüli
ëgyéb fëladatot, ha az e törvény által előírt szolgáltatási színvonal fënntartása ezt mëgkívánja.
6. FEJEZET
A HATÓSÁGOK MUNKANYELVE
26. §
Az állami hatóságok munkanyelve
Az állami hatóság munkanyelveként az illetékësségi terület népességének többségi nyelvét használja, hacsak a másik nyelv, mindkét nyelv vagy — különlegës ok folytán — idegën nyelv használata nëm célszërűbb.
27. §
A hatóságok levelezése
Az állami hatóságok közötti levelezésben a finn nyelv használandó, hacsak a címzëtt vagy fëladó hatóság nëm ëgynyelvű svéd, vagy más okból célszërűbb a svéd nyelv vagy ëgyéb nyelv használata.
Az állami hatóság a községhëz küldendő iratokban köteles használni a község nyelvét, vagy a község népességének többségi nyelvét, hacsak a 3. bekezdésből más nëm követkëzik, illetve a hatóság nëm használja mindkét nyelvet. Az ëgyetëmëknek, főiskoláknak és ëgyéb oktatási intézményëknek küldött közleményëkben az állami hatóságok kötelesek a címzëtt nyelvét használni.
Olyan nyilatkozatkérés és nyilatkozattétel esetében, amikor okiratot adnak ki, vagy ëgyéb ügyiratot këll kiállítani az ügyfélnek, az állami és községi hatóság az ügy eljárási nyelvét köteles használni. Viszont az ëgynyelvű hatóság saját nyelvén tëheti mëg nyilatkozatát. Az ügyben eljáró hatóság ilyenkor az ügyfél kérésére köteles kiadni a nyilatkozatról ingyënës hivatalos fordítást.
28. §
A többtagú eljáró szervek
Az Államtanács, az állami bizottság, munkacsoport és mëgfelelő eljáró szerv tagjának, hasonlóképpen a kétnyelvű község eljáró szerve tagjának joga van használni a finnt vagy a svédët ülésën, valamint a jegyzőkönyvhöz vagy jelëntéshëz fűzött írásos nyilatkozatban vagy véleményëzésben. Ha az eljáró szerv más tagja nëm érti a szóbeli hozzászólást, ezt kérésére röviden ismertetni këll.
29. §
A községi ülésëk mëghívói, jegyzőkönyvei és a működési szabályzat
A kétnyelvű község képviselő-testületének ülésére szóló mëghívót és a jegyzőkönyvet finn és svéd nyelvën këll elkészíteni. A község ëgyéb eljáró szervei üléseinek mëghívóiról és jegyzőkönyveinek nyelvéről a község határoz.
A kétnyelvű község működési szabályzatát és mëgfelelő rëndëleteit finn és svéd nyelvën këll kiadni.
7. FEJEZET
A TÖRVÉNYALKOTÁSBAN ÉS A KÖZZÉTÉTEL SORÁN HASZNÁLANDÓ NYELVEK
30. §
A törvényëk és más jogszabályok
A törvényëket finn és svéd nyelvën alkotják és tëszik közzé. Úgyszintén mindkét nemzeti nyelvën alkotják a rëndëletëket és hatósági jogszabályokat.
A törvényëk és más jogszabályok közzétételéről az alkotmány, valamint a Finnország Törvénytáráról és a Hatósági Rëndëletëk Táráról szóló törvény rëndëlkëzik.
A nemzetközi szërződésëk, valamint a jogszabályokban bemutatandó szövegminták nyelvéről külön jogszabály rëndëlkëzik.
31. §
A törvényjavaslatok és véleményëzésëk
A minisztérium, valamint az állami bizottság, munkacsoport és a mëgfelelő eljáró szerv törvényjavaslatait és a kapcsolódó véleményëzésëket finnül tëszik közzé. A közleményben svéd nyelvű összefoglalót és a törvényjavaslat svéd nyelvű szövegét is közölni këll.
Ha az illetékës minisztérium mérlegëlése szërint a véleményëzés kiemelt jelëntőségű az ország svéd nyelvű népesége számára, akkor teljes egészében közzé këll tënni svédül. Hasonlóképpen azt a törvényjavaslatot vagy véleményëzést, amelyik kizárólag Ahvenanmaa mëgyére vonatkozik, vagy amely különös jelëntőségű a mëgye számára, teljes egészében közzé këll tënni svédül.
Ha a törvényjavaslat vagy véleményëzés elsősorban a svédnyelvű népesség vagy Ahvenanmaa mëgye számára különös jelëntőségű, az svédül közzétëhető oly módon, hogy a közleményben a finn nyelvű összefoglalót és a törvényjavaslat finn nyelvű szövegét közlik.
32. §
Hatósági tájékoztatás
Az állami és községi hatóság nyilvánosságnak szánt tájékoztatásában a kétnyelvű községben a finn és a svéd nyelv használandó. Az illetékës minisztériumnak gondoskodnia këll arról, hogy az ëgyén élete, egészsége és biztonsága, valamint tulajdona és környezete szëmpontjából lényegës ismeretëk az egész országban mindkét nemzeti nyelvën hozzáférhetők lëgyenek.
A kétnyelvű hatóság közleményeit, hangos tájékoztatását és hirdetményeit, valamint a lakosságnak továbbított ëgyéb közléseit finn és svéd nyelvën këll közzétënni.
A hatóságok által szerkesztëtt fëlvilágosítások, határozatok vagy ëgyéb mëgfelelő szövegëk közzétételekor nëm kötelező azok teljes terjedelmű lëfordítása. A hatóságnak mindazonáltal ki këll ëlégítenie mind a finn, mind a svéd nyelvű népesség tájékozódási igényeit.
33. §
A tájékoztató táblák és a helynevek, valamint a tömegközlekëdés
A kétnyelvű községben a hatóságok által fëlállított táblák, közlekëdési táblák és ëgyéb, a lakosságnak szánt, mëgfelelő útbaigazítások szövegei finn és svéd nyelvűek lëgyenek, hacsak a nemzetközi gyakorlat szërint nëm kizárólag idegën nyelv használandó.
Az utak és utcák közlekëdési tábláinak, valamint a közlekëdésirányító eszközök nyelvéról a közúti közlekëdés nyelvéről szóló törvény rëndëlkëzik.
A hatóságok által fëlállított táblákon használandó helyneveket az Államtanács rëndëlete írhatja elő. A rëndëlet kiadása előtt be këll szërëzni a Hazai Nyelvek Kutatóközpontjának szakvéleményét.
A tömegközlekëdésben az utazóknak szánt fëliratok és tájékoztatók nyelvéről az Államtanács rëndëlete rëndëlkëzhet.
34. §
A fogyasztási javakról nyújtandó tájékoztatás
Mivel az eladó termékëkën a törvény szërint kötelező fëltüntetni az üzleti szokás szërinti nevet, termékismertetőt, használati utasítást vagy figyelmeztetést, ëgynyelvű községben legalább a község nyelvén, kétnyelvű községben legalább finn és svéd nyelvën këll szerepëlnie a szövegnek az eladó termékën. Az itt mëgjelölt tájékoztatás biztosítása során a finn és svéd nyelvet ëgyenrangúan këll kezelni.
8. FEJEZET
A NYELVI JOGOK ELŐMOZDÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE
35. §
Intézkëdésëk a nyelvi jogok előmozdítására
A közhatalomnak az alkotmány szërint azonos fëltételëkkel këll gondoskodnia az ország finn és svéd nyelvű népességének művelődési és társadalmi szükségleteiről.
A közigazgatás mëgszervezésekor mëgfelelő területi beosztásra këll törekëdni, amelynek keretei között biztosítják a lëhetőségët, hogy a finn és svéd nyelvű népesség saját nyelvén kapja mëg a szolgáltatásokat, azonos fëltételëk alapján.
A hatóságoknak működésük során ápolniuk këll az ország nyelvi művelődési örökségét, és elő këll segíteniük mindkét nemzeti nyelv használatát. Ha a körülményëk szükségëssé tëszik, a közhatalomnak külön intézkëdésëket këll kezdeményëznie a nemzeti nyelvekhëz kapcsolódó művelődési vagy társadalmi igényëk kiëlégítése céljából.
36. §
Fëlügyelet és ellenőrzés
Mindën hatóság fëlügyeli saját működési területén e törvény betartását.
Az igazságügyminisztër ellenőrzi e törvény végrehajtását és alkalmazását, valamint javaslatokat tësz a nemzeti nyelvekre vonatkozó törvényalkotáshoz kapcsolódó kérdésëkben. Szükség esetén a minisztërnek kezdeményëzéssel këll élnie, és ëgyéb intézkëdésëket këll foganatosítania az észlelt visszásságok mëgszüntetése céljából.
37. §
A nyelvi törvényëk alkalmazásáról szóló jelëntés
Az Államtanács választási időszakonként benyújtja a képviselőháznak a kormány működéséről szóló beszámoló mellékleteként szereplő jelëntést a nyelvi törvényëk alkalmazásáról és a nyelvi jogok mëgvalósulásáról, valamint szükség szërint az ëgyéb nyelvi viszonyokról.
A jelëntésben a finn és svéd nyelv mellett legalább a számi nyelvvel, a cigány nyelvvel és a jelbeszéddel is foglalkozni këll.
9. FEJEZET
KÜLÖN SZABÁLYOK
38. §
Finnország külföldi képviseletei
Finnország külföldi képviseleteire e törvénynek az olyan kétnyelvű hatóságról szóló rëndëlkëzései alkalmazandók, amelynek többségi nyelve a finn. A tisztëletbeli konzulátusokra ez a törvény ëgyáltalán nëm alkalmazandó.
Az idegën nyelvek képviseletëkën történő használatára vonatkozó részletësebb szabályokról az Államtanács rëndëlete rëndëlkëzhet.
39. §
A védelmi erők csapattestei és a vezényleti nyelv
A védelmi erők csapattesteinek nyelve a finn. Legalább ëgy csapattest mindazonáltal svéd nyelvű. Más svéd nyelvű csapattestëk és csapatëgységëk éppúgy, mint kétnyelvű ëgységëk olymódon hozhatók létre, ahogy a védelmi erőkről szóló törvényëk rëndëlik.
A hadkötelesnek arról a jogáról, hogy mëghatározott csapattesthëz vonuljon be, amelynek használati nyelve az ő anyanyelve, a finn vagy a svéd, a hadkötelezëttségről szóló törvény rëndëlkëzik (452/1950). A finn valamint svéd nyelvű, polgári szolgálatra kötelezëtt jogáról, hogy polgári szolgálatát anyanyelvén teljesítse, a polgári szolgálatról szóló törvény rëndëlkëzik (1723/1991).
A védelmi erők vezényleti nyelve a finn.
40. §
A rabgondozó intézmény
A 6. §-ban rëndëltek akadályozása nélkül a rabgondozó intézményëk körébe tartozó büntetőintézményëk és azok részlegei ëgynyelvűek: finn nyelvűek.
Az igazságügy-minisztër rëndëletével mindazonáltal kialakítható ëgy vagy több svéd nyelvű vagy kétnyelvű részleg.
41. §
Részletës szabályok
Részletës szabályokról e törvény végrehajtására az Államtanács rëndëlete rëndëlkëzik.
10. FEJEZET
HATÁLYBALÉPÉS ÉS ÁTMËNETI SZABÁLYOK
42. §
Hatálybalépés
Ez a törvény 2004. január 1-jén lép életbe.
E törvény az 1922. június 1. napján hozott nyelvtörvényt (148/1922) módosításaival ëgyütt hatálytalanítja.
E törvény hatálybalépése előtt mëgkezdhetők a végrehajtásához szükségës intézkëdésëk.
43. §
Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott más törvény vagy rëndëlet hivatkozása az ezzel a törvénnyel hatálytalanított nyelvtörvényre e törvény hatálybalépése után az e törvényre történő hivatkozásnak tekintendő.
E törvény hatálybalépése előtt kezdeményëzëtt ügyekre továbbra is az e törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok alkalmazandók, hacsak a hatóság a felek jogait és érdëkeit szëm előtt tartva másként nëm határoz.
Az Államtanácsnak az illetékësségi és önkormányzati területëk 2003—2012. évi nyelvi beosztásáról kiadott rëndëlete (1174/2002) a rëndëletben mëghatározott érvényësségi idő végéig érvényben van azon részleteiben, amelyek a községëk nyelvi helyzetére vonatkoznak. Az érvényësségi időt követően új rëndëletët ad ki az Államtanács a községëk nyelvi helyzetéről e törvény 5. §-a 1. bekezdése alapján.
E törvény 34. §-ában mëgjelölt fogyasztási javakra vonatkozó szövegëket a hatálybalépéstől számított öt évën belül këll e törvény szërintivé alakítani.
-------------------------------------------------------------------------------
Fordította: Mészáros András
2004. április 18.
Köszönetët mondunk Peregi Dórának, a budapesti Finn Nagykövetség titkár munkatársának a törvény szövegének készségës rëndëlkëzésre bocsátásáért.
Forrás: www.finlex.fi
Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány
1016 Budapest, Galeotti u. 12.
06-1-356-82-38; 06-22-262-183
http://barczi.uw.hu vagy www.barczial.tk