Nagyhatalom, birodalom, szuperhatalom és a demokrácia viszonya


http://doktori.btk.elte.hu/hist/gecsegeza/diss.pdf

10. - 24. old.

A röpiben is probléma volt, hogy a szuperhatalom leglakonikusabb meghatározása, amint arról órán is szó volt, Joseph Nye alapján: szuperhatalom az az állam, amely az utána következő kettőnél egymagában (katonailag) erősebb!

A zárójelbe tett katonai lehetne ipari is, hiszen az ipari potenciált lehet viszonylag könnyen katonai potenciállá átalakítani. Ld. konverziós képesség, azaz a termelés átalakítása haditermeléssé - emlékezz vissza Göringre, aki a "vaj helyett ágyú" jelszaváról lett - többek között - híres.

A szuperhatalom megfogalmazást Nye a XIX. és XX. századi tapasztalatok alapján állítja - vagyis empirikus megfigyelésről van szó.

Üdv: Gecse Géza

PPT-1-birnac

Geopolitika


E-mailben kérek választ az alábbi két kérdésre!

 

Mit jelent a geopolitika mint kifejezés a te megfogalmazásod szerint?

 

Mi a különbség Mackinder és Spykman elképzelése között, amennyiben a konkrét feladatokat illeti?

 

Üdv: Gecse Géza

PPT-2-Geopol

Breszt-Litovszk és Versailles

Küldök egy linket:
http://www.gecse.eu/150228_Oroszexpanzio.htm

 

Kérdésem, amire e-mailben kérek választ:
Miként viszonyultak a béke kérdéséhez Oroszországban a monarchisták, a polgári demokratikus rend hívei és a bolsevikok?

Mikor veszítette érvényét a breszt-litovszki béke?

Alább csatolva küldök egy ppt-t!

Üdvözlettel: Gecse Géza

PPT-3-Breszt

Párizs környéki békék - mit jelentett az első világháborút követően Európa geopolitikai sérülékenysége?

Erre a kérdésre is e-mailben kérek választ!

Mi volt versailles-i békeszerződésben a legkényelmetlenebb Németország számára?

Mennyiben volt Neuilly rosszabb vagy jobb, mint Trianon?

Fontos: a kiejtése a különböző helyszíneknek legyen helyes!

Csatolva küldöm Barta Tamás ppt-jét!

Üdvözlettel: Gecse Géza

PPT-4-BartaTamas-Parizs

Kommunista Internacionálé 1919-1943

Olexa Gergely ppt-jét csatolom.

Kritikai észrevételem: A Komintern III. kongresszusa előtt még 1921 márciusában sor kerül a kronstadti matrózlázadásra, ugyanis Szovjet-Oroszországban a hadikommunizmus miatt olyan gyalázatos megélhetési feltételek alakulnak ki, hogy a rendszer a saját bázisát is kezdi elveszíteni.

Órán szó volt róla, hogy a Központi Bizottság tagjai is kimennek fegyverrel a kezükben leverni a felkelést. Ekkor éppen nem volt halálbüntetés Oroszországban, mire Trockij azt javasolta, hogy a megtorlást arra hivatkozva foganatosítsák, hogy a felkelőket "szökés közben" lőjék agyon!

A bolsevik vezetőkben volt akkora hajlékonyság, hogy ettől kezdve meghírdessék az "átmeneti szakasz" gazdaságpolitikáját. Buharin könyvének volt ez a címe, amelyben a bolsevik vezető a mezőgazdaságban elismerte az árutermelés létjogosultságát, a parasztoknak kiadták a "Gazdagodjatok!" jelszót - a hadikommunizmus ugyanis az egész országban pokoli állapotokat eredményezett!

Ennek a politikának köszönhető, hogy hamarosan a SzU-ban élhető viszonyok alakultak ki! Ezeket az állapotokat sírták vissza az 1980-as években a Szovjetunióban Gorbacsov idején, hiszen ennek a kultúrában is számos eredménye lett, amelyet 1929-től kezdődően a SZU-ban Sztálinék felszámoltak - állami gazdaságokba és kolhozokba kényszerítve a paraszti lakosságot. Ennek lett az eredménye a SzU nehézipara és az ukrajnai éhínség is, amely több millió áldozata volt.

Fontos, hogy 1921-ig úgy látták, hogy Európa - és ezen keresztül a világ - forradalmasítható - de ekkor kiderült, hogy mégsem. Ezért került előtérbe Ázsia, a ma harmadik világnak nevezett térség: Közép-Ázsia, Kína, Távol-Kelet forradalmasítása. Helyesen benne van a ppt-ben az 1927-es kínai kudarc, ahol kiderül, hogy ott sem megy. Közép-Ázsiában például a kazah parasztság kulákosításával betörik a helyi lakosságot a szovjet igába, ami majdnem 10 évig tart. A bolsevik vezetők között (bakui kongresszus) van ennek kazah vetülete, hiszen van közöttük olyan kazah kommunista, aki úgy gondolja, hogy vannak ún. proletár-nemzetek. Ez a koncepció kezdetben népszerű - belpolitikai szempontból is, de idővel ezt is elvetik. Ezeknek a próbálkozásoknak is eredménye, hogy egyrészt Trockijt, aki a világforradalmi koncepció létjogosultságát hangsúlyozza, az 1920-as évek végén futni hagyják - külföldre és így még valamivel több, mint tíz évig él, csak ezt követően sikerül meggyilkoltatni a szovjet hatóságoknak.

A szocializmus - egy országban elméletet tehát maga a gyakorlat hozta - a világ nem kért abból, amit a Szovjetunióban kitaláltak. Sajátos ellentmondás, hogy a trockiji ipar-diktatúrát pont a szocializmus egy országban elmélet, az autark, elszigetelt szovjet államélet kialakítása érdekében pont Trockij győztes politikai ellenfele: Sztálin vezeti be 1929-től kezdődően!

Nem látom elég határozottan, hogy a Komintern tévedett például a németországi politikát illetően is, ahol a szociáldemokratákat veszélyesebnek ítélték meg, mint a nemzetiszocialistákat.

Kellett persze Hitler hatalomra jutása, hogy leessen a tantusz!

Nagy nehezen leesett.

De már ezt megelőzően módosítottak külpolitikájukon. A Versailles-ellenes frazeológiát felváltotta a státus quo-párti külpolitika. Személyi megvalósítója - mai fogalmakkal - a pro-atlantista Litvinov.

Ha szocializmus egy országban, akkor ennek az országnak a tradícióját is beszelidítik, befogják fokozatosan a bolsevik állam kocsija elé.

Az orosz múlttal kritikus Pokrovszkij 1932-es halála után még egy évig számít a legnagyobb történésznek, de Hitler hatalomra jutását követően, 1934-től kezdődően garantáltan úgy maradhat a legnagyobb történész, amennyiben attól volt nagy, hogy a tévedéseit képes volt beismerni.

Jevgenyij Tarle, aki a Napóleon elleni háborút illetően nagy honvédő háborúról ír, 1931-től kezdve örülhet, hogy kisvártatva csak Kazahsztánban találja magát és nem lövik agyon.

Viszont 1933-at követően átértékelik a szovjetek a múltat is és 1937-től kezdődően Sztálin személyes utasítására Tarle visszatérhet Moszkvába és Leningrádba, ahová addig a lábát sem tehette be.

Sőt, a Napóleon monográfiáját majd jóval ez után meg is írhatja.

Gergely ppt-jében nagyon helyesen megjelenik a KI VII. kongresszusa, amely meghatározza, hogy mi a fasizmus. Ezt tudni kell: a fasizmus a kapitalizmus, a finánctőke legreakciósabb elemeinek nyílt, terrorista diktatúrája. 

Elég csúnyán hangzik, igaz?

Gyakorlati eredménye - jó lett volna, ha benne van a ppt-ben:

a náci Németországban lévő rendszer rosszabb, mint az összes többi kapitalista országban lévő, vagyis a demokrácia a külföldi kommunisták számára jobb, mint a nemzetiszocializmus vagy a névadó (olasz) fasizmus.

Nota bene: az orosz nyelvben nem használják a nemzeti szocializmus kifejezést, mert a szocializmust azt a Szovjetunió találta ki és pozitív tartalma miatt nem is lehet nemzeti. (Ezt így nem olvastam leírva, de amit igen, azt a Bizánctól Bizáncig című könyvem 2007-es kiadásában megtaláljátok - az 1993-asban ne is keressétek, mert ott a XX.századi orosz birodalmi gondolkodásról csak néhány oldalt írtam.

Ha ez nincs meg, akkor az orosz államrezon átalakulásáról a legrövidebben a Külügyi Szemlébe írott cikkemből értesülhettek:
http://www.gecse.eu/080502_KSzle.htm

1935-ben ugyan Litvinov kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt Franciaországgal és Csehszlovákiával is, de a szovjet állam hivatalos ideológiájává a pánszlávizmus csak az 1941-es német támadás után válik. 
Erre azért a cárizmus idején sem került sor, hogy az állam hivatalos ideológiájában a pánszlávizmusnak formalisan is hely jutott volna. A ppt-mben ezzel magyarázható Alekszej Tolsztoj szerepeltetése! 

PPT-5-1-OlexaGergely

Szovjet ideológia változása 1919-1944

Ellentmondások a szovjet ideológiában 1919 és 1944 között - sorolj fel annyit, amennyit tudsz és küldd el nekem e-mailben!

Ellentmondások a szovjet külpolitikában 1919 és 1944 között - sorolj fel annyit, amennyit tudsz és küldd el nekem e-mailben!

Csatolva a ppt!

Üdvözlettel: Gecse Géza

PPT-5-2-Szovjetideologivaltozasa

Szovjet-német együttműködés 1922-1933

Kicsit hosszabb az eredeti cím, de így lerövidítve a lényegre lehet koncentrálni!

A legfontosabb: szovjet-német együttműködés az általunk vizsgált időszakban 1922-1933 és 1939-1941 között volt!

Csatolom Dauner Bernát ppt-jét! Első észrevételem, amit a prezentáció során on-line is elmondtam: a szemináriumi dolgozat és a ppt pontos címe a következő volt:

'A teljesítési és a nem teljesítési politika és háttere, valamint ebben az SA és az SS szeerepe Röhm megöléséig 1922-1934'

Ehhez képest itt címként, majd tartalmilag is csak Rapallora, valamint a szovjet-német katonai együttműködésre van utalás! A teljesítési politikáról semmi nincs, pedig ha nem is Hitler 1933-as hatalomra jutásáig, de 1932-ig mindenképpen erről lehet beszélni! 1933-tól kezdve - óvatosan nem!

Ugye Leni Riefenstahl Az akarat diadalában (1935) még azt harsogja világgá, hogy 'a nemzetiszocializmus - a béke!' Igaz?

Első kérdésem, amire e-mailben várom mindannyiótoktól a választ: miért emelem ki az 1932-es dátumot? (Főként Bernáttól! A szemináriumi dolgozatban pedig mindenképp!)

Formailag: az utolsó slide-on vannak képek - közben viszont minden szöveges. (Sorrendiségről lehet vitát nyitni - én biztos, hogy azok közé tartozom, akik megfordították volna, de vannak ennél fontosabb dolgok is,  ha észrevételeket kívánok megfogalmazni!)

Történészeknél rendkívül fontos, hogy bele tudjuk élni magunkat az egykori helyzetbe! E nélkül nem "működik" a tudomány - ettől különleges, ezért különbözik az összes többitől, igaz?

Az egykori antant-szövetséges franciák a többieknél nagyobb katonai erőt irányítottak Oroszország területére - ez a terület: Odessza és környéke - a Fekete-tenger északi partvidéke, ami az oroszok számára Novo-Rosszija, Új-Oroszország - kijárat a Fekete-tengerre - gyakorlatilag ma is orosz nyelvű, pedig Ukrajna része.

Ott voltak Szent-Péterváron és dolgoztak még azon is, hogy a bolsevikokat is bent tartsák a központi hatalmak elleni háborúban!

Nem véletlenül, hiszen Franciaország a cári Oroszország legnagyobb hitelezője volt 1892-től kezdve! Majoros Istvánnak igaza van, amikor az e témában írt könyvében rávilágít arra a tényre, hogy ennél a komoly tőke-injekciónál a francia állam közvetítőként járt el - magánbefektetők pénzét közvetítette ki a cári Oroszország, ami a szövetségesek oda juttatott forrásai közül a legjelentősebb volt!

Viszont a cár és kormányzata eltűnt 1917 februárjától kezdve - az Ideiglenes Kormány tagjai közül a kadétoknak és az októbristáknak nem volt ellenére a jogutódlás vállalása - normálisnak tartották - az eszerek persze azért nem annyira - és - lássuk be - ők több szavazatot szereztek 1917 decemberében, mint a többiek! 
De a viszonyok olyanok voltak, hogy talán nekik is le lehetett volna ezt a tételt nyomni a torkukon, amire a bolsevikok viszont élből és eredetileg nem voltak hajlandók!

Viszont! Wilson amerikai elnök fejében 1919 legelején felmerült, hogy Versailles-ben ott kellene lenniük az oroszoknak is!

Kérdésem, amire e-mailben kérem szépen a választ! Íme: Kinek a javaslatára, mihez kapcsolódott és mikor kezdődött a versailles-i béketárgyalás?

Wilson elképzelése egyébként tényleg logikus! Nézzük meg, hogy miért futott zátonyra!
Merthogy zátonyra futott.

Íme egy hivatkozás:
http://www.gecse.eu/150228_Oroszexpanzio.htm

De teljesen jó a könyvem, a Bizánctól Bizáncig 2007-es változatának ide vágó fejezete is!

Fontos, hogy 1919 tavaszán a különböző orosz politikai irányzatok közül a bolsevikok, nevezetesen az akkor még csak külügyi népbiztoshelyettesi posztot betöltő Csicserin válaszolja azt Párizsba, hogy a szovjet kormány hajlandó tárgyalni Franciaország igényeiről! Valószínű, hogy erre Párizsban később is emlékeztek!

1922 tavaszára a központi orosz területeken a bolsevikok voltak otthon!

Vagyis ha valakinél, akkor náluk lehetett kilincselni az egykori Oroszországnak nyújtott kölcsön ügyében - ez volt az egyetlen oka annak, hogy a bolsevikokat meghívták Genovába. Ilyen egyszerű oka volt, hiszen ki más tudta volna jobban a franciáknál, hogy a moszkvai bolsevik kormányzat tulajdonképpen tömeggyilkosok gyülekezete, akiknek nincsenek erkölcsi skrupulusaik és a kapitalista világot a történelem szemétdombjára kívánják! (Tessék végiggondolni, hogy mekkora lehetett odahaza mégis a baj, hogy ennek ellenére is meghívták őket tárgyalni!)

PPT-6_DaunerBernat

Szovjet-német együttműködés 1922-1933 - korrekció

Mindenkinek, aki történésznek szeretne látszani, már egyetemi hallgatóként is törekednie kell arra, hogy valótlanságot ne állítson!

Bernát ppt-jében szerepel a következő megállapítás: 'Rapalloban volt titkos záradék a SzU és No. között a katonai együttműködés ügyében'.

Ez nem igaz!

Európában ettől rettegtek a leginkább - semmiféle nyoma nincs annak, hogy ilyesmire sor került volna - a diplomáciai kapcsolatok felvétele persze megágyazott ennek, de semmiféle titkos záradék nem volt.

Bernátot le fogják kaszabolni, ha ilyen - nyilván laza adatkezelésiből eredő megállapításokat tesz a továbbiakban is!

Szovjet-német viszonylatban katonai együttműködésre vonatkozóan - mai tudásunk szerint 1922. augusztusa előtt nem került sor - egyébként is a hangsúlyosabb egyűttműködésre az 1920-as évek második felében került sor: ekkor tanított a SzU-ban először nemcsak Friedrich Paulus, hanem Heinz Guderian is - mégpedig arra, miként kell páncélosokkal csatákat megvívni!

Itt van egyébként a Busujeva-tanulmány, amelyet  egyébként Ungváry Krisztián gyomrát is megfeküdte és amelynek pontos szövegét a Magyar Szemle 2014 júniusi számába sikerült publikálnom:
http://magyarszemle.hu/cikk/a_megismeres_korlatai_busujeva_nyoman

PPT-6-2-Genovatol

A Mein Kampf és ami megvalósult belőle 1925-1945

Bodai Barna Hitler Adolf könyvének külpolitikai programját és annak megvalósulását ígérte - 1925 és 1945 közötti megvalósulása tükrében!

Ahogy a nemzetközi közvélemény fogadta...

Barna esetében azzal a helyzettel találkoztunk, hogy nekem a főként szöveges slide-okra építő ppt-t már jó előre elküldte, viszont amikor prezentálni kellett, akkor képet nem tudott nyújtani - mégis érdekes volt a prezentáció! 

A dolog érdekessége - és ebben érdekel a ti véleményetek is -, hogy az átküldött ppt - lényegesen szegényebb, mint amit megtapasztalhattunk, vagyis ami a kommentárjaival együtt eljutott hozzánk, igaz?

Ez azért is érdekes, mert - emlékezetem szerint - Discordot használt, vagyis esélyünk sem volt rá, hogy láthassuk!

Csatolom, amit megkaptunk tőle, ami így utólag jóval szegényesebb annál, mint amire rálátásunk volt a prezentáció során, igaz?

Üdvözlettel: Gecse Géza

PPT-7-1-BodaiBarna

A nácizmus új ideológiai elemei 1919-1945

Ami nem 'új' - a német és az osztrák-német nacionalizmus.

Órán megbeszéltük, de gondoltam összefoglalom az új ppt-program segítségével.

Mutatom - remélem nehézségek nélkül meg tudod nézni:

A ppt utolsó képén Leni Riefenstahl látható, akinek filmrendezői tevékenysége, amit 1945 után csak évtizedekkel később bocsátottak meg, sokan még akkor sem.

Ray Müller csinált egy kétrészes, összesen három órás filmet, amiből bennünket az első részben A hit győzelme és Az akarat diadala érdekel.

Kérdés, amire e-mailben számítok válaszra:

Miért kellett 1934-ben ismét felvenni a nürnbergi pártnapot és abból csinálni meg a végül nagy karriert befutó filmet?

Ray Müller filmjének magyar címe: A képek hatalma

17 perctől a végéig:

watch

 

Végig:

watch

És itt van az eredeti film is, amit valamivel korábban már hozzáférhetővé tettem. Íme:

A kétrészes, három órás filmből bennünket majd az első rész fog érdekelni, amelyben A hit győzelme és Az akarat diadala közötti különbséget villantja fel Ray Müller.

Mutatom: 

https://archive.org/details/TheWonderfulHorribleLifeOfLeniRiefenstahl

 

A ppt-t csatolom.

 Üdvözlettel: Gecse Géza

PPT-7-2-Nacizmus_uj

Német és szovjet külpolitika 1933 - 1941

Bodai Barna Mein ppt-jéből hiányoltam azoknak a konkrét lépéseknek az ismertetését - remélem a szemináriumi dolgozatban benne lesz - ami egyébként pont 1933-at követően következett be és fel kell tudnotok sorolni! Néhány példa: 1935 Saar-vidéki népszavazás dönt a Németországhoz tartozásról (Versailles!), 1936 - a Rajna-vidék remilitarizálása, 1938 márciusa: Anschluss, 1938 szeptemberében döntés Münchenben a Szudétavidék Németországhoz csatolásáról és 1939. márciusában a Cseh-Morva Protektorátus létrehozása!

Bibó Istvántól kérem elolvasni a A német politikai hisztéria okai és története c. tanulmányát! Bibó összegyűjtött írásai között megtalálható!

Pálházy Feri ppt-je korábbról indít : 1922-től!

Pálházy Feri ppt-jében javítottam a nyelvtani hibákat és az egyik oldalon kiegészítettem néhány szóval!

Az általa feltett kérdésekre kérek szépen választ e-mailben a privát e-mail címemre, de akár a Moodle-on keresztül - különös tekintettel arra, hogy itt még a rendszernek ezt a funkcióját nem próbáltuk még ki!

Nekem kicsit félrevezető, hogy rapallói politikaként ott áll az 1922-1925 közötti dátum. Csak találgatni tudok, de arra gyanakszom, hogy a locarnoi egyezmény megkötésére gondol, ami kicsit változtatott Németország külpolitikáján, viszont az ún. rapallói politikján - semmit. Sőt, a szovjet és a német állam között a katonai együttműködés pont az 1920-as évek második felében lett igazán szoros!

2014-ben fordítottam és a Magyar Szemlében jelent meg - mutatom:
http://www.magyarszemle.hu/cikk/a_megismeres_korlatai_busujeva_nyoman

Ez alkalommal is hasznos a Szovjet ideológia változása c. ppt-t megnézni!

Pálházy Feri ppt-je - csatolva!

Várom a válaszokat és persze a szemináriumi dolgozatokat is!

Üdvözlettel: Gecse Géza

PPT-8-PalhazyFer