Hantó Zsuzsa 2019. szeptember 23-i köszöntő beszéde a Koszorús Ferenc tiszteletére szervezett budai várbeli ünnepségen

Tisztelt Hölgyeim és Uraim,

A Koszorús akcióra emlékezve és mai értékelése kapcsán két fontos tényezőre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik az un. nyugati világ és a zsidókérdés, a másik az 1945 utáni magyar kormányok és hatalmon lévők viszonyulása az üldözöttekhez és azokhoz, akik mentették 1944-ben az üldözötteket.  

A száraznak tűnő tények a nyugati világ nyitottságáról és a magyarok befogadási hozzáállásáról kialakult ismereteinket árnyalhatja. 1939 májusában a St Louis német óceánjáró 930 menekülő zsidóval nem kapott behajózási engedélyt az USA kikötőibe, de Kanadába, Jamaikába és Kubába sem. A Rooseveltnek írt segélykérő távirat is válasz nélkül maradt.

A britek a zsidó bevándorlást Palesztinába évi tízezer főre korlátozták, az 1939-es harmadik Fehér könyv szerint, akkor, amikor a németek még csak zsidótlanítani akarták Európát. A holokausztot túlélt és új hazát kereső zsidóknak 1948 májusáig táborokban kellett várakozni, azaz az utolsó brit katona távozásáig, hogy a létrejött Izrael államban letelepedhessenek.

A francia rendőrök 67 ezer zsidót adtak át a németeknek.

Ezzel szemben Magyarország 1939-ben 200 ezer lengyel menekültet, katonát, civileket, számtalan zsidót fogadott be. Nemcsak ellátásukról, de jövőjükről, azaz gyerekeik iskoláztatásáról is gondoskodott a honvédelmi és belügyminisztérium.

Az önállóvá vált szlovák állam 1940-ben 70.000 zsidót deportált, gróf Esterházy János tiltakozása ellenére. Minden elszállított zsidó után 500 márkát fizettek a németeknek. A deportálásra szánt 90.000 zsidó közül 20.000-et Magyarország fogadott be Keresztes Fischer belügyminiszter segítségével.

Romániában a Vasgárda többszázezer zsidót ölt meg, a szerb zsidókat Milan Nedic emberei irtották ki.

A németek által megszállt Európából Magyarország befogadta a zsidókat, akik élete biztonságban volt a német megszállásig 1944. március 19-ig.

A történet folytatásának másik fontos tényezője az, hogy mi történt a szovjetek által megszállt Magyarországon. A több mint 700 ezer, különböző jogcímeken a Szovjetunióba hurcolt magyar állampolgárért, köztük holokausztot túlélt zsidókért a magyar állam képviselői semmit nem tettek. A hatalomra került kommunisták egymást sem segítették, ha valakit közülük elvitt a fekete autó. Gondoljunk Schifferné Szakasits Klára megrázó vallomására. Miután értük is jöttek és segélykérő telefonjaira nem volt válasz, emlékezett vissza Szakasits Klára, hogy ők sem válaszoltak azok hívásaira, akiket a mindenhatónak tartott pártjuk ellenségnek bélyegzett.

Mit tettek a zsidóüldözés alatt keresztények által megmentett és 1944 decemberétől hatalomra került kommunisták? Kovács Istvánt, Rajk Lászlót, Apró Antalt családjával együtt a Zsindely házaspár bújtatta a nyilas hatalomátvétel után. 1951-ben kitelepítették a Zsindely házaspárt, akik egy évvel később, amikor nyugdíjukat, egyetlen megélhetési forrásukat is elvették, fordultak Apró Klárához, a megmentettek egyikéhez. Kovács István a tőle tanácsot késő Apró Antalnak azt írta: „Ne tégy egy lépést sem.”, s ő így cselekedett.

A rendszerváltást követően is elmaradt az igazságtétel, azaz a kommunista diktatúra nürnbergi pere. Ennek következménye, hogy a tényekkel szemben a kommunista diktatúra működtetői és utódaik átugorják a kommunista diktatúra évtizedeit, csak a náci diktatúráról hajlandók beszélni, 1944-re vetítve a társadalom többségét vádolják a „ne tégy egy lépést se” magatartással.

A hazugságok, eltitkolt tények, az igazságtétel és a büntetések vagy elismerések elmaradása oda vezetett, hogy a társadalom kettészakadt, indulatok szerint, érzelmi alapon.

Meg kell tehát ismerni és ismertetni a vészkorszakok embert súlytó és embert mentő tevékenységét, mert e nélkül nincs párbeszéd sem nemzeti megbékélés. Újra kellene gondolni és gondoltatni a magyarok embermentő szerepét hazánkban, Európában és a világban is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Koszorús ezredes szobránál legyünk büszkék arra, hogy a németek által megszállt Európában csak Magyarország mentette katonai erővel, azaz kormányzati akarattal és emberi jószándékkal a zsidókat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!