A Határon Túli Magyarok Hivatalának helye a magyarországi kormányzati struktúrán belül

Határok nélkül, 2000. január 4.

Az 1998-ban hatalomra került kormány egyik első lépése volt, hogy megváltoztatta a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyeletét. A Miniszterelnöki Hivatal helyett az 1998 júniusa óta a Külügyminisztérium látja el ezt a feladatot. A kormánynak ezt a lépését a Határon Túli Magyarok Hivatalát korábban felügyelő politikai államtitkár, Tabajdi Csaba szocialista képviselő bírálta és bírálja.

 Tabajdi Csaba: Az a Németh Zsolt, aki a Külügyminisztériumban, mint politikai államtitkár felügyeli a Határon Túli Magyarok Hivatalát, 1994 és 1998 között számos nyilatkozatban marasztalta el a Külügyminisztériumot, és dicsérte meg a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Egyet-len érdemi észrevételt sem tett arra vonatkozóan, hogy nem jó az, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát nem a Külügyminisztérium felügyeli. Mikor változtak az idők, megváltozott Németh Zsolt véleménye is, hirtelen fölfedezték, hogy javítani kell a HTMH és a Külügyminisztérium közötti koordinációt, mert korábban –  állítják –  koordinációs és egyeztetési zavarok voltak. Természetesen voltak hangsúlybeli különbségek, de nem hiszem, hogy különösebben látható lett volna a széles közvélemény számára, hogy az alapszerződések ügyében például politikailag mást képviselt volna a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a HTMH vagy a Külügyminisztérium vezetése. Én úgy ítélem meg, hogy a HTMH-nak a Külügyminisztérium alá való besorolása lényegében a HTMH-t egy főosztály szintjére degradálta. A Külügyminisztérium apparátusa ezt a gyöngébb érdekérvényesítő szervet, a HTMH-t be fogja darálni. Ennek megvannak már az első jelei. Míg korábban a HTMH elnöke jelen volt az államigazgatásban fontos szerepet betöltő közigazgatási államtitkári értekezleten, jelenleg a HTMH elnöke nem vesz részt ezen az értekezleten. És számos egyéb jelét lehet érzékelni annak, hogy lassan, de szívósan maga alá fogja gyűrni a nagyobb szervezet: a Külügyminisztérium a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Bizonyos értelemben tehát az a jó értelemben vett korrekciós szerep, amit egy más szervezeti fölállásban 1990 és 1998 között a Határon Túli Magyarok Hivatala betölthetett, ezt a szerepét a HTMH így elvesztette.

 Gecse Géza: Ezen azért csodálkozom, mert engem is meglepett, amikor Kovács László volt külügyminiszter úr azt mondta, még 1998 júniusában, hogy nem tartja szerencsétlennek azt, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a Külügyminisztérium alá fog tartozni.

 Tabajdi Csaba: Ez engem azért nem lep meg, hiszen ez egy volt külügyminiszter álláspontja. Nyilvánvaló, hogy egy mindenkori külügyminiszter minél nagyobb területet és minél nagyobb hatalmat szeretne magának.

Gecse Géza: Van egy olyan vélemény, hogy a Külügyminisztérium a határon túli magyarok ügyét talán sikeresebben vagy hatékonyabban tudja képviselni, ha a felügyeleti szerve a Határon Túli Magyarok Hivatalának.

Tabajdi Csaba: Ez akkor lenne igaz, ha a Határon Túli Magyarok Hivatala vagy a határon túli magyarok ügye pusztán külpolitikai kérdés lenne. Azáltal, hogy a HTMH a Külügyminisztérium felügyelete alá került, nagy ellentmondásba keveredett a kormányprogramnak az a tézise, hogy a határon túli magyarok ügyét kisebbségi kérdésből a nemzetpolitika rangjára kell emelni. Itt éppen arról van szó, hogy a határon túli magyar ügy külpolitikai, vagyis részkérdéssé lett szűkítve. A Határon Túli Magyar Hivatala elsősorban nem külpolitikai kérdésekkel foglalkozik, hanem a határon túli magyarok nagyon sok olyan problémájával, a gazdaságszervezéstől, az egyházak közösségépítő munkáján át a nyelvőrzésig, amelyek nem tartoznak a Külügyminisztérium kompetenciájába. És még egy dolgot mondok, ami a legfőbb érv az ellen, hogy miért nem helyes, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozzon a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyelete. 1989 szeptembere óta foglalkozik elkülönült szervezet a magyar államigazgatásban a határon túli magyarok ügyével. Az elmúlt évtized azt bizonyítja, hogy nem szerencsés, ha a határon túli magyarok esetleges belső megosztottsága és vitája az állami külpolitika szintjére emelkedik. Ezért sem szerencsés, hogy a külügyminisztériumnak –  amely a mindenkori magyar hivatalos állami külpolitika megtestesítője – kelljen foglalkoznia, mondjuk egy adott másik országon belüli szervezet különböző frakcióinak a harcával.  Mint ahogy nagyon sok ilyen példa volt a múltban, van ma, és vélhetőleg lesz a jövőben is. Ezért sem tartom szerencsésnek, hogy ilyen közel került a hivatalos külpolitikához a Határon Túli Magyarok Hivatala.

Gecse Géza: Tabajdi Csaba azt állította, hogy itt az intézmény: a Határon Túli Magyarok Hivatalának a „bedarálásáról” van szó, amit ő teljes mértékben abnormálisnak tart.

Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára: Nyilvánvaló, hogy a kormányalakítás időszakában tett kijelentések a gyakorlati tapasztalat alapján ma már megvizsgálhatóak. Másfél év után látható, hogy nem az történt, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bedarálta a Külügyminisztérium, hanem sokkal inkább azt állapíthatjuk meg, hogy korábban sokkal kiszolgáltatottabb, jelentéktelenebb állapotban volt kénytelen a Miniszterelnöki Hivatalban működni a Határon Túli Magyarok Hivatala, és pont e szervezeti változásnak és a teljesen új kormányzati filozófiának köszönhetően vált lehetségessé, hogy a határon túli magyar ügy beépüljön a magyar külpolitikába. De nem csupán a magyar külpolitikába, hanem a magyar kormányzati politikába is. A Határon Túli Magyarok Hivatala működésének a feltételrendszerét puszta szemmel nézve is látható, hogy nagymértékben sikerült az elmúlt időszakban javítani. Ezzel nem állítom azt, hogy ez az egyedüli lehetséges kormányzati hely, hiszen számos kormányzati elhelyezkedést lehet logikusan megindokolni. A legfontosabb azonban végső soron nem az, hogy az intézményrendszeren belül hol helyezkedik el a Határon Túli Magyarok Hivatala, hanem az, hogy a kormányzat politikájában mennyire jelentős helyet foglal el a határon túli magyarok ügye, milyen hangsúlyt képvisel a kormányzat politikájában. És én azt hiszem, hogy lényegi változás 1998-ban e területen következett be. Az, hogy milyen helye van az államigazgatásban a hivatalnak, az ehhez képest másodlagos.

Gecse Géza: Jó, de azt, hogy mennyire lehet aprópénzre váltani, mennyire lehet a különböző minisztériumok profiljában megjeleníteni a határon túli magyarok ügyét, e területen azért nem dicsekedhetnek kifejezetten nagy horderejű eredményekkel, leszámítva a felsőoktatás ügyét, hiszen ott valóban érdemi előrelépésről lehet beszámolni.

Németh Zsolt: Úgy ítélem meg, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának a szűk értelemben vett államigazgatási feladata az, hogy az egyes tárcákat a határon túli magyar-üggyel való foglalkozásra ösztönözze. Ez a fő funkciója, és az elmúlt években érzékelhetően tudott e képességén javítani. Az elmúlt években az egyes tárcáknál létrejöttek a határon túli magyar-ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, amelyek közül számos tárcánál látványosan megnövekedett a mozgásterük  azzal, hogy külön költségvetést kaptak. Az Ifjúsági Minisztériumnál, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál megnövekedett a költségvetésük, az oktatásügyet ön is említette, ahol egy teljesen új közalapítvány jött létre, és említhetnék más minisztériumokat is. Ugyanebbe a sorba illeszkedik az is, hogy a Magyar Állandó Értekezletnek létrejöttek azok a szakbizottságai, amelyeket a legkülönfélébb tárcák legmagasabb szintű vezetői irányítanak, és amely rendszernek a feladata lett meghatározni immár funkcionális értelemben azt, hogy a határon túli magyar-ügyeket illetően mit lehet tenni, milyen jogszabályi változtatásra és milyen kormányzati intézkedésre van szükség. Az elkövetkező időszakban a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény előkészítése, megalkotása lesz a legfőbb feladat. Összességében tehát a határon túli magyar-ügy képviselete magyar államigazgatásban az elmúlt egy-másfél év folyamán érzékelhetően javult.

Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke: Két dolgot tartok nagyon fontosnak tisztázni. Az egyik az, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala 1992-ben egy kormányhatározat alapján alakult, amely mind a mai napig érvényben van és ebben az áll, hogy a hivatal közvetlenül a kormány irányítása alatt működik. E rendszeren belül a hivatal felügyeletét a külügyminiszter úr, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, illetve most a Külügyminisztérium politikai államtitkára látja el, a külügyminiszter úr megbízásából. Én azt hiszem, hogy az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, hogy ez az együttműködés, ez a fel-ügyeleti rendszer a külügyminisztérium részéről jól működik. Azzal, hogy ez a kapcsolat mindennapivá vált, a Határon Túli Magyarok Hivatala sokkal több információhoz jut diplomáciai vonalon, rendszeresen megkapjunk valamennyi diplomáciai jelentést, tájékozottak vagyunk a tekintetben, hogy a nagyvilágban milyen esélyeink vannak a határon túli magyar ügyekben. Másrészt azzal, hogy közvetlenül részt veszünk, például a miniszteri értekezletek munkájában, e területen befolyásolni is tudjuk a magyar diplomáciát, és ennek az eredményei jól megmutatkoztak például, ha a washingtoni vagy az isztambuli csúcsra utalunk, ahol a magyar diplomácia a miniszterelnök úrral és a külügyminiszter úrral az élen egyértelműen tudta képviselni a határon túli magyarság érdekét. Nem állítom, hogy ez csak és kizárólag annak köszönhető, hogy ez a struktúra működik, de nyilván közrejátszik ebben az is, hogy a diplomáciai munkát közvetlenül tudjuk befolyásolni. Az ügy másik oldala az –  ami továbbra is indokolja a kormány általi irányítást –  hogy a magyar közigazgatáson belül a határon túli magyarság ügye valamennyi szakmai területen megjelenik, kezdve a belügytől a gazdasági tárcákon keresztül egészen a környezetvédelemig. Ezért indokolt, hogy minden szaktárcánál legyen a határon túli magyarsággal foglalkozó szakmai egység, amely adott esetben államtitkári, helyettes államtitkári vagy főosztály-vezetői irányítással működik. Tehát a magyar közigazgatás egésze kell, hogy foglalkozzon ezzel az üggyel és az 1992-es kormányhatározat alapján most már tartalmilag is tudja a Határon Túli Magyarok Hivatala koordinálni a kormány ilyen jellegű tevékenységét.

Gecse Géza: Ön korábban is a Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, most is ott dolgozik. Ön szerint mennyire vált hatékonyabbá a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkája, illetve hol érez még olyan feladatokat, amelyeket meg kell oldani?

Szabó Tibor: Én folyamatnak tekintem a magyar közigazgatás bevonását, érdekeltté tételét, nemcsak erkölcsi, hanem szakmai értelemben is a határon túli magyar ügyekbe, hiszen az európai integráció egyúttal lehetőséget nyújt számunkra egyfajta magyar–magyar integrációra is. Ennek a magyar közigazgatásban való megjelenítése és természetessé tétele folyamatnak tekinthető ugyanúgy, ahogy annak tekinthető az európai integráció. Az elmúlt másfél évben komoly lépéseket tettünk meg azzal, hogy valamennyi minisztériumban van szakmai egység, amely a határon túli magyarsággal foglalkozik. A Magyar Állandó Értekezlet keretében felálltak azok a szakértői bizottságok, amelyeket az egyes szaktárcák részéről legmagasabb szinten politikai, illetve közigazgatási államtitkár vezet. Ebben a magyar–magyar kapcsolattartásban első alkalommal sikerült a kormányzati feladatokat is ellátó szakértői bizottságokba határon túli magyar szervezeteket formálisan is delegálni, és az ott folyó munka részesévé tenni őket. Tehát úgy ítélem meg, ha nem is döntő áttörés, de rendkívül fontos lépéseket tettünk meg a magyar közigazgatáson belül a határon túli magyarság kérdésének, a problémakör megoldási lehetőségeinek a megtalálásában.

Vissza a főoldalra - kattintással