Riport a Magyar Állandó Értekezlet üléséről

Vasárnapi Újság, 1999.február 21.

„Nemzeti kultúránk a határon túli magyarság kultúrájával együtt teljes, akik bár más államok polgárai, de részei a magyar nemzetnek.” Orbán Viktor miniszterelnök tegnap délelőtti megnyitóbeszédében fogalmazott így. A magyar kormány, a parlamenti pártok, valamint a határon túli ma-gyar nemzeti közösségek képviselői a tegnap esti órákban a konferencia után közös nyilatkozatot fogadtak el. Egyik aláírója Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke.

 Bugár Béla: Akkor, amikor kormányzási pozícióra készültünk, óriási sokat segítettek azok a tapasztalatok, amelyeket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzási pozícióból szerzett. Éppen a mai tanácskozás, és az, hogy intézményesítettük, az ennek a hátterét megteremtheti. Tehát egy ilyen tapasztalatcsere és felkészülés nemcsak kormányzásra, hanem az egyes problémák megoldására nemcsak a szlovákiai magyaroknak, de általában a kisebbségben működő magyar nemzeti közösségeknek is óriási lehetőséget nyújt.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A mai magyar–magyar csúcstalálkozón szándékomban állt különféle egyedi kérdéseket, égető problémákat felhozni, azonban a mai találkozón nagyon kevés idő állt a rendelkezésünkre: az 1996-ban elindult csúcstalálkozók megszakadt folyamatának újraindítása, a csúcstalálkozók intézményesítése annyi időt emésztett fel, hogy a konkrétumok háttérbe szorultak. Éppen ezért volt a Magyar Állandó Értekezlet létrehozására összpontosítani, hogy a jövőben ne legyünk kitéve a kapcsolattartás, az együttműködés esetlegességeinek, hanem nemzetpolitikai összefogottsággal, együtt gondolkozva-cselekedve, együtt politizálva, közös gazdasági, oktatási, művelődési, szociális vagy egészségügyi téren keressük a valóban egy nemzetre jellemző közös utat.

Gecse Géza: Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke miként tudná értékelni ezt a mai találkozót?

 Kovács Miklós:  A kisebbségben élő magyarok érdeke az, hogy Magyarország erős legyen, és ha ehhez hozzá tudunk azzal járulni, hogy demonstráljuk a külvilágnak a támogatásunkat Magyarország euro-atlanti integrációjával kapcsolatban, akkor ezt keserű szájíz nélkül megtehetjük.

Gecse Géza: Önök vannak a legnehezebb helyzetben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel együtt, hiszen sem Ukrajnának, sem Szerbiának nemigen van arra esélye – legalábbis a közeljövőben –, hogy európai uniós vagy NATO-tag lesz. Vagy másként látja ezt a kérdést Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke?

 Kasza József: Én úgy hiszem, hogy egykor talán majd Szerbia vagy Jugoszlávia is NATO-kapcsolódáson töri a fejét, vagy az Európai Unióhoz való csatlakozás lesz homloktérben, de most nem ez a fő probléma abban a térségben, ahol élünk. A koszovói kérdés és a szerb politika kerékkötője az ilyen elképzeléseknek, és ennek a foglya a vajdasági magyarság is. De a magyar kormány számára érzékeny helyzetet teremt, hogy a NATO-csatlakozásból eredő kötelezettség Jugoszlávia felé mit jelent mondjuk a vajdasági magyarság szempontjából egy esetleges részvétel esetén. Ezért külön is kértem, ha Magyarországot felkérik a részvételre, akkor csak orvosi vagy hasonló katonai alakulatokkal vegyen részt a térségben.

 Gecse Géza: Lehet talán úgy értelmezni ezt az állásfoglalást, mint egy határozott kiállást az Európai Unió és a NATO mellett. Számos szomszédos országban élő magyar nemzeti közösségnek még csak reménye sincs arra, hogy ezekbe a szervezetekbe bejusson. Fogalmazzunk konkrétan, itt a kárpátaljai, illetve a vajdasági magyarságról van szó.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára: Magyarország a NATO kapujában van, elkezdte az Európai Unióval az egyeztetést, és a határon túli magyar közösségek Magyarországot ezen az úton támogatják, mert úgy ítélik meg, hogy ebből őnekik is hasznuk lesz. Magyarországnak a szomszédos országok euroatlanti integrációs csatlakozásának a támogatása elemi érdeke, hiszen így lehetséges, hogy azok az áldások, amelyek az Európai Unióban elég nagy számban vannak, ezek minél inkább kiterjeszthetőek legyenek a szomszédos országok lakosságára, és az ott élő magyarokra is. Hadd említsem meg például a schengeni egyezményt. A schengeni egyezmény gyakorlatilag légiesíti az Európai Unión belül a határokat. Ha Magyarországnak egy, két, három, vagy  akárhány szomszédja tagja lesz az Európai Uniónak, akkor a schengeni egyezmény vonatkozni fog ezekre az országokra is, és köztük meg fog szűnni a kemény határ. Márpedig a magyar nemzetpolitika számára nemigen van jelentősebb célkitűzés annál, hogy légiesedjenek a határok.

Gecse Géza: Nem tudjuk még pontosan azt, hogy Koszovóban mi lesz. Én azt hiszem, nemcsak a vajdasági magyaroknak, hanem a magyar kormánynak is főhet a feje, ha esetleg olyan határozatot fogadnak el, ami kellemetlen következményekkel jár a számukra.

Németh Zsolt: A vajdasági magyarság nemcsak most, hanem az elmúlt években is az összes határon túli, kárpát-medencei közösség közül talán a legnehezebb helyzetben volt. A horvátországi magyarokat –  hiszen ők háború sújtotta népesség – ebbe nem számolom bele, de az, hogy a háború árnyékában kellett napról napra létezniük, akkor, amikor legkülönfélébb csetnik szabadcsapatok randalíroztak a településeiken, ma is folyamatosan tapasztalniuk kell, hogy a településeikre telepítik be a szerb menekülteket, erőszakosan megváltoztatva e települések etnikai arányait. E jelenségek együtt oda vezettek, hogy a vajdasági magyarság több mint 10% -a, elsősorban férfiak és fiatalok hagyták el az elmúlt néhány évben a Vajdaságot, és ennek következtében 350 000-ről 300 000-re csökkent a vajdasági magyarság összlétszáma. Egy ilyen mértékű vérveszteség egy közösség számára a biológiai megmaradás veszélyét és kérdését is hordozza. Én azt hiszem, hogy a vajdasági magyarság iránt a magyar kormánynak az elkövetkezendő hetekben, hónapokban nagyon fontos kimutatnia a maximális szolidaritását, különösen, ha azok a nem várt fejlemények bekövetkeznek, amelyről ön szólt.

Gecse Géza: Radu Vasile román miniszterelnök budapesti látogatása után azt hiszem, hogy a magyar kormány sem lehet elégedett. Különösen akkor nem, ha tudjuk azt, hogy a héten a brassói bíróság az RMDSZ számos vezetője ellen egy meglehetősen furcsa pert indított.

Németh Zsolt: El vagyok hűlve, hogy RMDSZ-es politikai vezetők ilyen egzecíroztatásnak vannak kitéve. Ez jogállami körülmények között elképzelhetetlen, hogy politikusokat beidézzenek a véleményükért. Sőt, a helyzet még ennél is rosszabb, nem tudni, hogy miért idézték őket be. Az idézés tárgya nincs megjelölve az idézésen. Mindenféleképpen indokolt volt Markó Béla eljárása, amennyiben a román igazságügyi miniszterhez fordult, hogy vizsgálja ki ezt a kérdést, és erre vonatkozóan biztató ígéretet kapott.

Gecse Géza: A legutóbbi időben Szlovákiában egészen megváltozott a politikai klíma, bár vannak, akik fenntartásaiknak adnak hangot.

Németh Zsolt: Nagyon sokszor szoktuk összehasonlítani a romániai és a szlovákiai helyzetet. Valóban sok az analógia, hiszen jobbközép, antikommunista jellegű politikai erők vannak ezekben az országokban a kormány rúdjánál. Ugyanakkor azonban vannak különbségek is, frissebb a szlovák kormány, dinamikusabb, és meglehetősen nagy az euroatlanti rugalmassága, reális esélye van tehát Szlovákiának arra, hogyha meghozza a fájdalmas gazdasági intézkedéseket, továbbhalad az emberi és a kisebbségi jogok biztosításának útján, amelyen egyébként elindult, akkor talán már az év végén az Európai Unió meghívhatja Szlovákiát a tárgyalásokra.

Gecse Géza: Kárpátaljának reménye sincs arra, hogy az európai uniós tárgyalásokra hívják meg, és nem tudom, hogy sikerült-e eredményeket elérni, hogy ne szedjenek vámokat az ukrán hatóságok a határon, különös tekintettel az árvízhelyzetre.

 Németh Zsolt: A szegény embert az ág is húzza, ahol tíz dollár a pedagógusok havi fizetése, amelyet egyébként fél éve nem fizettek ki, mintegy háromezer lakás áll jelenleg romokban, a kárpátaljai magyarság az újjáépítés feladata előtt áll, és nagymértékben kell támaszkodni tudnia Magyarország civil és kormányzati támogatására. Az ukrán hatóságoknak fontos, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek ahhoz, hogy ezek a támogatások, segélyek, az újjáépítés magyarországi támogatása problémamentesen juthasson el a címzettekhez, és én abban is bízom, hogy könnyített határátlépést és számos adminisztratív lehetőséget biztosítani fognak az ukrán hatóságok.

Gecse Géza:  Önök ebben a dokumentumban azt szögezték le, hogy egyszer kell évente magyar–magyar csúcsot tartani. Elegendő lesz-e az évi egy alkalom?

 Németh Zsolt: Én annak örülnék, ha egyszer sem kellene. Bízom abban, hogy el fogunk jutni oda, hogy annyira magától értetődő, gördülékeny, problémamentes lesz a magyar–magyar viszony, hogy erre sem lesz szükség. A Magyar Állandó Értekezlet évente legalább egyszer kell, hogy összeüljön, ami nem zárja ki, hogy többször üljön össze. Én azt hiszem, hogy idén például mindenféleképpen többször kell összeülnie. Ezért is határoztuk el, hogy még idén összehívjuk a második ülését.

Gecse Géza: Lehet tudni, hogy mikor?

Németh Zsolt: Legkésőbben az ősz folyamán, addig azonban rengeteg munka van, hiszen a szakmai bizottságoknak is meg kell alakulniuk, és el kell kezdeniük a tevékenységet, és akkor lehet igazán sikeres következő, második Magyar Állandó Értekezlet ülését megtartani, ha a szakmai bizottságok már valamit le tudtak tenni az asztalra.

Vissza a főoldalra - kattintással