http://www.hirado.hu/2014/05/24/az-oroszok-joindulatan-mulik-kiadjak-e-ezeket-a-jegyzokonyveket/

Az oroszok jóindulatán múlik, kiadják-e ezeket a jegyzőkönyveket

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója

A közelmúltban jelent meg Nanovfszky György diplomata Nano, egy soknyelvű diplomatakalandjai – öt kontinensen című könyve. A kötetből egy témakört emelt ki A Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában Gecse Géza, aki nyomába eredt annak, hogy mi lett az 50-es években a magyar politikai és katonai elit egyes tagjainak sorsa az akkori Szovjetunióban.

Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője műsorban elmondta: feltételezésük szerint a magyar politikai vezetők kihallgatására vonatkozó jegyzőkönyvek az FSZB központi levéltárában vannak, amely részben belső irattár, és csak kis részben nyilvános levéltár, amelyhez a kutatók hozzáférhetnek. A levéltárba döntően orosz állampolgárságú kutatókat engednek be, s többnyire a két világháború közötti szovjet állambiztonsági szervek anyagát lehet kutatni. Az orosz jogszabályok szerint arra is van lehetőség, ha valaki konkrét személyre szeretne adatokat keresni, az illető politikai vagy katonai fogoly hozzátartozói fordulhatnak az FSZB levéltárához.

Seres Attila lát arra reális lehetőséget, hogy belátható időn belül a magyar katonai vezetők kihallgatási jegyzőkönyvei akár egy gyűjteményes kötetben is megjelenjenek. A politikai vezetők szempontjából már több probléma vetődik fel – tette hozzá, hiszen azt sem lehet pontosan tudni, hogy a Magyarországról, Erdélyből vagy Felvidékről elhurcolt politikai vezetőkkel szemben milyen eljárás zajlott.

A Magyar Nemzeti Levéltárban Bethlen István kihallgatási jegyzőkönyvéből négy található meg, ezeket 1993-ban kaptuk meg. Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a műsorban elmondta: annak köszönhetően, hogy Moszkvában is van levéltári delegátus, másolatban hazakerülhettek ezek az dokumentumok. A főigazgató hozzátette: az orosz levéltárakat nem úgy kell elképzelni, mint a magyarokat, ahol minden levéltári jegyzék nyilvánosan hozzáférhető. Oroszországban a kutató és a delegátus csak szelektált anyagokat kaphat meg, és az orosz fél jóindulatán múlik, mihez férhetnek hozzá.

Bethlen István kihallgatási jegyzőkönyvéből kiderül, hogy az egykori magyar miniszterelnök kihallgatója a szovjet kémelhárítás vezetője Abakumov volt, aki később a szovjet állambiztonság első embere is lett. Nanovfszky György moszkvai magyar nagykövetként működött közre a magyar miniszterelnökkel kapcsolatos dokumentáció hazahozatalában. Elmondta: a hozzáférhető kihallgatási jegyzőkönyvekből nem lehet arra következtetni, hogy mi történt Bethlen Istvánnal.

Varga Éva Mária bejutott a KGB, a mostani FSZB levéltárába. A műsorban elmondta: Werth Henrik egyik kihallgatási jegyzőkönyvéből kiderül, hogy március végén Bethlen Istvánnal együtt szállították ki Moszkvába, április elsején pedig bekerült a börtön rabkórházába. Hozzátette a politikai vezetők vizsgálati dossziéit nem látta, csak a katonai vezetőkét - Werth Henrik esetében három kötetről van szó. Arra az ellentmondásra az orosz levéltárosokkal folytatott beszélgetése során sem kapott választ, hogy hogyan történhetett, hogy Werth Henriket 1945 januárjában már őrizetbe vették Magyarországon, majd kiszállították Moszkvába, a második dosszié végén mégis az szerepel, hogy 1951 januárjában letartóztatták. Varga Éva Mária teljesen érthetetlennek nevezte, hogy hogyan lehet valakit letartóztatni, aki már börtönben ül. Hozzáfűzte: az általa átnézett vezérkari tisztek dossziéjából kiderül, hogy akiket itt tartóztattak le, minimum egy, de inkább 2-3 kihallgatási jegyzőkönyv már itthon készült. Majd amikor kikerültek Moszkvába, ott is kihallgatták őket, és Werth Henrik esetében is vannak olyan időszakok, amikor egy-másfél évig semmi nem történik.

Hanggal együtt - Kattintással