Gecse Géza – Tallinn 2012
Az esemény oldala a Facebookon - kattintással
A Bizánctól Bizáncig c. könyv magyar oldala - kattintással

A „magyar könyv” észt neve: 

BÜTSANTSIST BÜTSANTSINI
Suurvene mőttelaadi olemus
 

Tallinn, 2012. április 27. du. 4 óra – Solaris – Apollo

2012. április 27-én Tallinnban, a Solaris Üzletközponthoz tartozó könyvesboltban (Solarise keskus, Apollo, Estonia pst 9 Tallinn 10134) Gecse Géza Bizánctól Bizáncig c. könyvének átdolgozott és kibővített észt nyelvű változatát mutatja be a Tallinni Magyar Intézet és a Ajakirjade Kirjastus Kiadó.

A meghívó észt változata

A kiadót Anu Jõesaar képviseli, aki a Tartui Egyetem újságíró szakának elvégzése után húsz évig a legnagyobb észt újságnál, a Postimees-nél volt riporter, majd szerkesztő.

Ezt követően Tartuba költözött és az Eesti Päevaleht napilap belpolitikai rovatának lett a vezetője. Tíz éve az Ajakirjade Kirjastus Kiadó Kodukiri (belső építészettel foglalkozó) folyóiratának a főszerkesztője, hat éve pedig, amikor a kiadó könyveket kezdett kiadni, ő lett a kiadó értékesítési igazgatója.

A rendezvényen a kötethez előszót író, Londonból Budapestre és Tallinnba „hazaköltöző” Schöpflin György politológus-történész mond rövid bevezetőt. (Schöpflin György Budapesten született, viszont felesége észt, így 2004 óta felváltva él Budapesten és Tallinnban.)
 

Schöpflin Györgyöt sokan George Schöpflinként jobban ismerik, hiszen életének nagyobbik részét Nagy-Britanniában töltötte. Nagyapja Schöpflin Aladár, aki írói munkássága mellett talán a legjelentősebb magyar irodalomtörténész volt, a mai Szlovákia fővárosában, Pozsonyban született, de Budapesten halt meg. (Pozsony a középkorban sokáig Magyarország fővárosa volt, mivel a mai Szlovákia 1918-ig a Magyar Királyság, a két világháború között pedig Csehszlovákia része volt.) Schöpflin György édesapja, Schöpflin Gyula, akit ma már inkább műfordítóként tart számon a magyar közvélemény, 1949-től Stockholmban magyar nagykövetként képviselte Magyarországot, de 1950-ben elhagyta állomáshelyét és Nagy-Britanniába emigrált. Fia, Schöpflin György így tanulmányait az Egyesült Királyságban illetve Belgiumban, Brugges-ben végezte. Angol nyelvű könyveinek döntő többsége Angliában jelent meg. A londoni egyetem Kelet-Európai Intézetének volt a tanára egészen 2004-ig, amikor a Fidesz Európa parlamenti képviselője lett. Ekkor látott napvilágot két könyve magyarul – A modern nemzet (2003) valamint Az identitás dilemmái (2004), amely 2010-ben angolul Tallinnban is napvilágot látott.

Legújabb könyve ugyancsak Észtországban jelent meg – angolul. Márciusban Brüsszelben mutatták be, Magyarországon még nem.

A Szovjetunió felbomlása után a történészek között rendkívül élénk vita alakult ki a nemzetállamiság-birodalmiság és a demokrácia összefüggésrendszerében világszerte. Ebben a vitában Schöpflin György erőteljesen részt vett. Nemzetközi nyári egyetemeken gyakran idézik írásait, amelyek közül – témánk miatt – a Geoffrey Hoskinggal közösen írt A mítoszok és a nemzet (Myths and Nationhood) c. 1997-ben megjelent kötetét említjük.
Schöpflin György nyilatkozik a Duna Televíziónak magyarul a Bizánctól Bizáncig c. könyv magyar kiadásának bemutatóján 2007-ben Budapesten - kattintással

Tunne Kelam  történész is jelen lesz a Pro Patria tömörülés képviseletében. 2004 óta Európa parlamenti képviselő, Tahevaban született, a Tartui Állami Egyetemet végezte el, majd ezt követően az Észt Nemzeti Könyvtár főmunkatársaként dolgozott. 1972-ben részt vett annak a memorandumnak a megszerkesztésében, amelyben az Egyesült Nemzetektől azt kérték, hogy szüntessék meg a szovjet megszállást Észtországban.  Nézeteit a szovjet állambiztonsági szervek államellenesnek találták, így 1979 után levéltárosi állásából eltávolították. Ettől kezdve alkalmi munkákból próbált megélni, többek között csirkéket gondozott egy baromfifarmon. Az 1980-as években aktívan bekapcsolódott az észtországi társadalmi mozgalmakba, így alapító tagja lett 1988-ban az Észt Nemzeti Függetlenségi Pártnak.

Tunne Kelam 1990 és 1992 között az Észt Kongresszus végrehajtó testületének az Észt Bizottságnak volt az elnöke, amelyet az Észt Szovjet Szövetségi Köztársaság Legfelsőbb Tanácsával párhuzamosan hoztak létre a szovjet rendszer felszámolására törekvő észt polgárok. Miután 1992 nyarán hivatalosan, mai formájában is megalakult az észt parlament, Tunne Kelam annak parlamenti képviselője és alelnöke egészen 2003-ig, majd 2004 óta Észtország Európa parlamenti képviselője a Néppárti Frakcióban. (1993 és 1995 között az Észt Nemzeti Függetlenségi Párt elnöke, amelyet a Pro Patria Szövetség részévé tettek és ma e formáció egyetlen képviselője Brüsszelben.) Két észt nyelvű könyv szerzője.
A Bizánctól Bizáncig c. kötet magyar kiadását Habsburg Ottóval mutattuk be 2007-ben (kattintással), akivel Tunne Kelam is jóban volt - kattintással

David Vseviov az Észt Szépművészeti Akadémia tanára, Észtország egyik legjobb Oroszország-szakértője, aki 1949-ben született. Mind tudományos, mind ismeretterjesztő kiadványokban észtül és oroszul is publikál. Az 1990-es évek második felétől az észt közszolgálati rádió legnépszerűbb műsorának, a Müstiline Venemaa-nak (Misztikus Oroszország) műsorvezetője.

David Vseviov számos tankönyv és könyv szerzője, amelyek közül a Rettegett Iván-féle Oroszország és Bizánc történetéről, illetve az 1944 utáni Észtország szovjet időszakáról írt munkáját emelnénk ki. 2003 óta a bölcsészeti tudományok doktora. A kötet borítószövegének szerzője.

Bereczki Urmas 1957-ben az észtországi Pärnuban született, édesanyja észt, édesapja magyar nemzetiségű. Két és fél éves koráig Észtországban élt, majd szüleivel együtt Magyarországra költözött. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem, orosz és finn szakának elvégzése után több országban kerámiát is tanult.

Bereczki Urmas a rendszerváltás után négy évig a Helsinki Magyar Nagykövetség beosztott diplomatájaként dolgozott, ahol elsősorban Magyarország és a balti országok kapcsolataival foglalkozott. Ő írta az első Észtországról szóló magyar útikönyvet. 1999 óta már második alkalommal vezeti a Tallinni Magyar Intézet munkáját.

Tõnu Kalvet észt műfordító és újságíró 1970-ben született. 1989-től főként szabadfoglalkozású újságíró. Az 1990-es évek elejétől kezdve a magyar mellett angolból, oroszból, szlovákból, csehből, németből, és finnből fordít. 2005-ben, majd 2008 és 2011 között az egyetlen független észtországi rádió, a Nõmme Raadio műsorvezetője.

Tönu Kalvet 2011 júliusától a Rahvuslik Teataja (Nemzeti Hírnök) c. újság főszerkesztője. 1996-tól az Észt – Magyar Társaság elnökségi tagja. 2004 augusztusa és 2005 márciusa között tolmácsként Magyarországon tartózkodott. 2001 és 2007 között a Magyar Nemzet, a Romániai Magyar Szó, a pozsonyi Új Szó, a Bécsi Napló és a Szatmári Friss Újság tudósítója.

Gecse Géza 1962-ben az akkor Leningrádnak nevezett Szentpéterváron született. Félig észt, félig magyar családban, de gyermekkorát mégsem itt, hanem 1971-ig az akkor a Szovjetunióhoz, ma Ukrajnához tartozó Kárpátalján töltötte. A család ekkor Magyarországon élő rokonaihoz költözött.

Gecse Géza a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-orosz szakának elvégzése után 1986-ban előbb a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa, majd a Magyar Rádió munkatársa. Orosz témában 1993-ban jelent meg első könyve. 2002-ben Állam és nemzet a rendszerváltás után című könyve a rendszerváltás utáni évek magyar történelmét dolgozza fel egészen 2002-ig. Bizánctól Bizáncig c. könyve 2007-ben jelent meg Budapesten.

A kötet mostani észt változata a 2007-es mű átdolgozott és bővített, vagyis a magyarénál tökéletesebb változata.

A tallinni Apollo könyvesboltban kivételesen kapható lesz a kötet magyar változata, valamint a szerző 2002-ben megjelent Állam és nemzet a rendszerváltás után című könyve is.