Hercsel Adél Jerofejev budapesti látogatásáról(2010)

A kortárs irodalom egyik legjelentősebb alakja, Viktor Jerofejev, 2009 novemberének végén, az általa igazgatott Zebra Je Kiadó elnökeként azért érkezett Budapestre, hogy a Ráday Könyvesházban a kiadó könyveiből egy komoly orosz könyves részleget hozzon létre. A Zebra Je az egyik legnagyobb orosz kiadó: az utóbbi 10 évben 1000 különböző szerzőtől 11 millió könyvet adtak ki, amit nem csupán Oroszországban, hanem világszerte terjesztenek. 2009 novembere óta, most már a magyar közönség is válogathat a Zebra Je orosz nyelvű kínálatából Budapesten, a Ráday utca 27-ben. Az elmúlt hónapok tapasztalatairól, és a magyar-orosz kulturális kapcsolatokról beszélgettünk Orbán Györggyel, a Ráday Könyvesház igazgatójával.

Viktor Jerofejev dedikálás közben Orbán Györgygyel a 2009.novemberi könyvbemutatón

Ami itt van a könyvesboltban, az az első szállítmány vagy ősz óta érkeznek új könyvek?

Az első szállítmány után kaptunk némi kiegészítést, de szeretnénk, ha az utánpótlásunk folyamatosabb és erőteljesebb lenne, jelenleg ezen dolgozunk.

És mit tesznek ennek érdekében?

A könyvesbolt úgy indult, hogy Gecse Géza kapcsolatban áll a Zebra Je Kiadó vezetőjével, Viktor Jerofejevvel. Én a populizmusról tartott őszi konferenciára meghívtam Viktor Jerofejevet, aki föl is lépett nálunk november 20-án. Ezzel összeköttetésben nyílt meg ez a kis orosz "könyves pont" a Ráday Könyvesházban a Zebra Je könyveiből. Akkor abban maradtunk, hogy a Zebra Je Kiadó vállalja, hogy a könyveit eljuttatja hozzánk, mert ez számunkra a legnehezebb része. Nekik sokfelé van érdekeltségük, gondoltuk, hogy a budapesti könyvlerakat legyünk mi. Az elején szép sikereink voltak, de most egy kicsit elbizonytalanodtam, mert a könyvutánpótlás akadozik olykor. A Zebra Je Kiadó könyvei jelen vannak New Yorkban, Pozsonyban, Belgrádban is. A Zebra Je emberei kalandra vállalkozó, mozgékony piaci cápáknak tűntek nekem, ezért van bennem egy kis csalódottság: Budapestet mintha nem vennék elég komolyan. Ez részben rajtunk is múlik, hogy a Moszkvát és Budapestet elválasztó szellemi és érzelmi távolságot csökkentsük.

Ilyen jól fogynak az orosz könyvek? Mennyire érdeklődnek irántuk az olvasók?

Az biztosan tudható, hogy van komoly érdeklődés Magyarországon a cirill betűs orosz irodalom iránt. A közönség egyik felét olyan magyarok alkotják, akik hivatásszerűen foglalkoznak orosz nyelvvel, irodalommal, sok köztük a diák. Van egy másik csoport, azok a középkorú, vagy idősebb emberek, akik ugyan most nem az orosszal foglalkoznak, de van valamiféle elkötelezettségük, például a Szovjetunióban tanultak. Ezen kívül számolunk azokkal az oroszokkal, akik itt élnek Magyarországon. Róluk viszonylag keveset tudunk.

Ez egy speciális válogatás, ami most itt van a Ráday Könyvesházban, nem átfogó keresztmetszete az orosz könyveknek, orosz kiadásoknak. A mi személyes sikerlistánkat egyértelműen a Viktor Jerofejev-regények vezetik, de sokan keresik nálunk Ulickaja, Pelevin, és a többi ismert orosz író műveit, és van bennünk kis aggodalom amiatt, hogy hogyan tudjuk ezt az igényt kielégíteni.

A Zebra Je kiadó határozza meg, hogy milyen könyveket hoz ide, vagy a Ráday Könyvesháznak is van ebbe beleszólása?

Korai volna még következtetéseket levonni, egyelőre az ő tapasztalatuknak kell érvényesülnie, először azt kell megmutatnunk Magyarországon, amit ott válogat egy igényes könyves szakember. Ugyanakkor nekünk az a dolgunk, hogy az igényeket összegyűjtsük, és konkrét rendeléseket adjunk le. Például tudatjuk velük, hogy most nálunk Ulickaja nagyon népszerű. Egyébként szabályszerű, hogy a magyar fordítás felkelti az érdeklődést az eredeti iránt is.

Mennyibe kerülnek ezek a könyvek? Drágábbak, mint egy magyar könyv?

Az orosz könyvek ára vagy azonos a magyarokéval, vagy esetenként még alacsonyabb is, Oroszországban olcsóbb a könyv, mint nálunk. Nem szeretnénk magas kereskedelmi haszonkulcsot használni, ez ellenkezne vállalkozásunk szellemiségével.

Lesznek orosz nyelvű CD-k és DVD-k is?

Már küldtünk megrendelést, szóltunk, hogy mind CD-re, mind DVD-re van igény. Teljesen nyitottak vagyunk ennek a fejlesztésére, kizárólag technikai okai vannak annak, hogy egyelőre nem bővülünk.

Mi a helyzet más idegen nyelvű irodalmakkal? Terveznek például spanyol, olasz vagy bármilyen más idegen nyelvű könyvespolcot is?

A terveknél egy kicsit előrébb tartunk. Elsősorban az angol nyelvű irodalomra van igény, amiből van is nálunk, de csupán ezt önmagában nem szeretnénk fejleszteni, vannak boltok, ahol speciálisan ezzel foglalkoznak. Az angol és német nyelvű irodalmon kívül viszonylag kevés nyelvből van kínálatunk, a spanyollal valamikor próbálkoztunk, de nem volt rá nagy igény. Ennek az is az oka, hogy mind a Spanyol, mind az Olasz Kulturális Intézet a saját keretein belül képzeli el ezeknek a könyveknek a magyarországi szerepeltetetését.

Terveinkben továbbra is szerepel különböző kulturális események szervezése, de ezen túl olyan munkakapcsolatokat szeretnénk létrehozni és ápolni, amelyek viszonylag állandóak. És gondolunk olyan fesztiválokra is a közeljövőben, amelyek az ily módon létrejött munkakapcsolatok folyamatait, eredményeit, szakaszait mutatnák be.