Bizánctól Bizáncig - Az orosz birodalmi gondolat Moszkvában

„Bizánci lecke” – avagy a Birodalom pusztulása

Gecse Géza Bizánctól Bizáncig című könyvének vitája az orosz fővárosban

„Mi másként használjuk a pánszlávizmus fogalmát, mint azt Gecse Géza teszi, mivel a dekabristákat, a szlavofilokat, a hivatalos népiség, sőt a neoszláv mozgalom képviselőit mi nem szoktuk a pánszlávok közé sorolni. Mi szláv kölcsönösségről, szláv szolidaritásról, szláv ideológiáról beszélünk, illetve ezeket a kifejezéseket használjuk” – e szavakkal nyitotta meg Marina Dosztal orosz történész azt a rendezvényt, amelyre a moszkvai Magyar Kulturális Intézet és az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének közös szervezésében került sor Moszkvában, a Povarszkája utca 21.sz. alatti épületben.

 
Marina Dosztal
Hozzászólása eredetiben oroszul - kattintással

                                             A 2008. szeptember 18-i rendezvényen elhangzott, hogy Gecse Géza Bizánctól Bizáncig. Az orosz birodalmi gondolat című könyve 2007-ben jelent meg a Tankönyvkiadónál Budapesten - magyarul. A kötet rövidebb, orosz nyelvű kivonata készült el most és ennek nyilvános bírálatára került sor Moszkva belvárosában. Gecse nem rejtette véka alá, hogy nem titkolt szándéka, hogy az elhangzott észrevételeket felhasználja az orosz közönségnek szánt végleges változat elkészítésekor, mivel szeretné, ha a kötet oroszul is megjelenhetne. Mint mondta, még a cím módosításától sem zárkózik el, amennyiben talál egy a fentinél megfelelőbbet, hiszen a szó szerinti fordítás a kétféle, vagyis a magyar illetve az orosz hagyomány miatt nem ugyanazt jelenti, ezért már most is változtatott néhány fejezetcímen, sőt az alcímen is, ezért a vitára bocsátott orosz változat alcíme „Az orosz állameszme”, a „Russzkaja goszudardsztvennaja miszl”.

 Csaknem két héttel a bemutató előtt, még szeptember elején ezért így is került a Szlavisztikai Intézet honlapjára könyvének nyers-változata. A szerző mindenkit arra kér, hogy észrevételeit jutassa el hozzá akár személyesen, akár írásban a gecsege@freemail.hu címre, ugyanis szeretne minden szempontot, illetve észrevételt figyelembe venni a könyv végleges orosz nyelvű változatának elkészítésekor.

                                 Az este 7 órakor kezdődő nyilvános vitán, a moszkvai Magyar Kulturális Intézet Arbat metróállomás közelében lévő patinás épületében, a Szlavisztikai Intézet munkatársai közül Marina Dosztalon kívül, Zseliczky Béla, Vjacseszlav Szereda és a kötet orosz változatának megszületésében aktív szerepet játszó, amúgy főként az orosz-lengyel viszonyt kutató Natalija Filatova mondott véleményt. Az intézet vezetője, Konsztantyin Nyikiforov javaslatára más intézmények professzorait is meghívták. A Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem tanárai közül Nyikolaj Cimbajev és Gennagyij Bordjugov fogalmaztak meg karakteres kritikát, illetve a XIX. századi orosz önkényuralmi apparátus szakértője, Valentyina Tvardovszkaja mondta el észrevételeit.


Konsztantyin Nyikiforov

            A rendezvény moderátoraként Marina Dosztal azzal magyarázta az orosz tudományos közvélemény ódzkodását a pánszlávizmus mint fogalom használatától, mert szerinte „az orosz közgondolkodásban a pánszlávizmus negatív társadalmi kategóriaként gyökeresedett meg, ezért használata nem szerencsés”. A professzorasszony elmondta, hogy a szövegre felhívta szlovák kolléganője figyelmét is, akinek szintén voltak észrevételei. Ő maga úgy látja, hogy Rokina, Nyenaseva, Petrova, Matula és Marijina utóbbi években írt tanulmányainak tanulságait is hasznos lenne beépíteni az orosz közönségnek szánt könyvbe.

 
Natalija Filatova
Hozzászólása eredetiben oroszul - kattintással

Az orosz szöveg stilizálásában jelentős szerepet vállaló Natalija  Filatova a következőképpen fogalmazott:
 „Én azt hiányolom az orosz változatból, hogy nincs benne mit gondoltak a pánszlávizmusról a magyarok, hogyan tekintettek erre az ideológiára a XIX. század második felében illetve a XX. században? A fő szövegből kellene kiderülnie annak is,hogy a szerző, aki a mi szemünkben egy távoli, sok szempontból egzotikus ország képviselője, miért kezdett e téma feldolgozásába? Mi mozgatta? Ha Gecse Géza azt akarja, hogy könyve az orosz olvasók számára érdekesebb legyen, akkor ezekre a kérdésekre, legalább a bevezetőben válaszolnia kell.”

Gecse Géza reagálása eredetiben oroszul - kattintással

 
Zseliczky Béla
Hozzászólása eredetiben oroszul - kattintással

                                            A kárpátaljai születésű, ám évtizedek óta Moszkvában élő, magyar Zseliczky Béla hangsúlyozta, hogy ő nem a kötet orosz változatát, hanem a hosszabb, magyar szöveget olvasta, ezért arról mond véleményt. „Gecse lépésről lépésre, igen izgalmasan ábrázolja azt, ahogy Oroszország gondoskodott a szlávokról. Ebben az összefüggésben a szláv gondolat, vagy ahogy Marina Dosztal kifejezte – lehet, hogy ezt a fogalmat érdemesebb használni – a szláv kölcsönösség, sőt az orosz nacionalizmus mibenléte igen plasztikusan bontakozik ki a szemünk előtt. Csak dicsérni lehet a szerzőt azért a következetességért és árnyaltságért, ahogy ezeket a kérdéseket megközelíti. Szerintem a mi oroszországi, moszkvai közönségünk számára is igen hasznos a kötet oroszul való megjelentetése.”

                    Nyikolaj Cimbajev a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem tanára felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlevő történészek közül talán ő ismeri a legrégebben Gecse Gézát, hiszen még a nyolcvanas évek végén fogadó tanáraként adott neki tanácsokat a Lomonoszov Egyetemen és Gecse Géza akkor is – „bizonyos szkepticizmussal szemlélte a mi történelmünket és ezt a szkepticizmust mostani könyvében is megőrizte, ami jó dolog.” A szerző 1993-ban magyarul megjelentett egy könyvet, amelynek címe szintén Bizánctól Bizáncig, a kötet akkori alcíme viszont az Epizódok az orosz pánszlávizmus történetéből volt, ami nem volt jó választás.


Nyikolaj Cimbajev

Hozzászólása eredetiben oroszul - kattintással

                        „Ahogy én látom, a megfelelő cím az lett volna, hogy Az orosz államnemzeti gondolat születése és fejlődése.
Napjaink egyik legizgalmasabb történeti kérdése, hogy az Orosz Birodalom fennállása során hogyan született meg, majd a különböző intézményekben hogyan érvényesült, illetve az orosz kormányzat intézkedéseinek következményeként milyen hatást tudott kifejteni az orosz államnemzeti vagy nemzetállami ideológia? Én úgy látom – állította Cimbajev -, hogy megalakulásától kezdve az Orosz Birodalom soknemzetiségű birodalom volt és az említett eszmét, az orosz nemzeti gondolatot az államvezetés – III.Sándor és II.Miklós uralkodásának rövid  szakaszát leszámítva – soha nem igyekezett megvalósítani. Amikor erre II.Miklós idején aztán mégis megpróbált sort keríteni, akkor ez az Orosz Birodalom pusztulásához vezetett. Ezért ha pontos címet kívánunk adni Gecse Géza könyvének, akkor Az orosz expanzió története cím lenne az igazán találó elnevezés. És mivel a birodalmi terjeszkedésnek a XVIII. századtól kezdődően különböző ideológusai voltak, Gecse könyve az orosz expanziós eszmék születésének és kudarcának is a története egyben.”

 
Gennagyij Bordjugov
Hozzászólása eredetiben oroszul - kattintással

                                                    Gennagyij Bordjugov, aki – Nyikolaj  Cimbajevhez hasonlóan – szintén a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem tanára – elmondta, hogy miután ő a XX. századi orosz történelem kutatója, ő Gecse könyvének csupán a számára érdekes fejezetével, vagyis a szovjet államnacionalizmus kialakulásával kíván érdemben foglalkozni. Egyebek között Bordjugov elmondta, hogy Gecse Géza csupán külpolitikai aspektusaiban vizsgálta ezt a kérdést, azon belül is főként a politikai részét és – lényegében Majszkij munkásságát leszámítva – nem az orosz gondolkodást vizsgálta, hanem a külpolitikára koncentrált. Bordjugov szerint a kérdés ennél sokkal összetettebb. Különösen azért van a kritikának itt jelentősége, mert Gecse könyve címében jelképi jelentőséggel bír. Az idei évben ugyanis Oroszországban óriási vitát váltott ki A Birodalom pusztulása, a Gibel imperii című film, amelynek alcíme a Vizantyijszkij urok, vagyis a Bizánci lecke. „A film – bizonyos értelemben – az etnocentrizmus, a nyugatellenesség és Oroszország kiválasztottságának a gondolatát népszerűsíti. Gecse könyve rendkívüli módon áthallásos, nagy a felelőssége, ezért is dolgoznia kell még rajta.”

 
Vjacseszlav Szereda
Hozzászólása eredetiben oroszul - kattintással

                                                Vjacseszlav Szereda, a Szlavisztikai Intézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes bizonyos fogalmi tisztázást elvégezni. „A politológiai irodalomban, teljes mértékben elfogadott a birodalom mint kategória használata, semmi szörnyű nincsen benne. Jó lenne, ha a szerző soraiból kiderülne, hogy könyvének címében a második Bizánc mit jelent pontosan? Kifejezetten a szovjet birodalomra gondolt-e vagy pedig tendenciának, gondolkodásmódnak tartja-e ezt a második Bizáncot? Aztán a következő kérdés, hogy mi a birodalmak szerepe? Csak negatív vagy lehet pozitív is? Ezt tisztázni kell a tervezett kötetben – hangsúlyozta Szereda.

Valentyina Tvardovszkaja

                                         Valentyina Tvardovszkaja hozzászólásában hangsúlyozta, hogy „az élénk vita többek között arról győzte meg, hogy – bár ő nem szlavista, de úgy érzékeli, hogy a pánszlávizmus illetve az orosz múlt más doktrínái várható, hogy a jövőben másfajta formában fognak megjelenni, s ezért számolni kell majd velük mint olyan tényezővel, amely mindannyiunk közös jövőjét befolyásolni képes.”

Alekszandr Sztikalin