Az orosz birodalmi gondolat - Gecse Géza könyvbemutatója a Kriterion Házban

Ki lenne ma az a közéleti és politikai kérdések iránt érdeklődő ember, aki ne figyelne fel, akár a napi hír­adásokban is, a jelenlegi orosz nagyhatalmi gondolkodásra. Ennek alapja az energiaforrásoktól való függőség, Európa zsarolási lehetősége az energiahordozók (földgáz, kőolaj) viszonylatában. Erre a kérdésfelvetésre érkezett a válasz egy rend­hagyó könyvbemutatón a Kriterion Házban,a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központ szervezésében. Székedi Ferenc, a Krite­ri­on Alapítvány igazgatója ismerősként köszöntötte a könyv szerzőjét, Gecse Gézát, akinek hangját a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorában gyakran hallani, és akinek most történész arcát ismerhetjük meg.

A Bizánctól Bizáncig – Az orosz birodalmi gondolat című könyvhöz Schöpflin György londoni politológus professzor írt előszót. Elemzésében kifejti, hogy bár az oroszországi politikai vezetésre mindig jellemző volt a birodalmi gondolkodás, az tagadta ezt.
„Valamikor a jelcini időkben részt vettem egy konferencián Moszkvában, a­melynek során felmerült az oroszországi nemzetiségek kérdése. Az akkori Nemzetiségi Minisztérium egyik fő osztályvezetője felállt, és előadta az akkoriban elfogadott narratívát. Emlékezetből idézem az illetőt: Oroszország sohasem volt agresszív birodalomépítő hatalom, hanem elfogadta, hogy más népek belépjenek az Orosz Birodalom kötelékébe. Így a történelem során Oroszország, úgymond, begyűjtött különféle nem orosz népeket. Hát igen. Egyesek bélyeget gyűjtenek, mások népeket” – írja Schöpflin György.
A szerző a könyv címéről magyarázatképpen elmondta, az Orosz Birodalom megalakulása IV. (Rettegett) Iván nevéhez fűződik, aki 1533 és 1547 között Moszkva nagyhercege, 1547-től haláláig pedig Oroszország cárja volt, és aki címerében a kétfejű sast Bizánctól vette át. Az oroszok az ortodoxiát már korábban átvették. Az orosz államiság ideológiája abban követte a bizánci örökség gondolatát, hogy a cár „minden oroszok” császárának kezdte magát nevezni, és az egységes egyház támogatta a moszkvai cárok egyesítő törkvéseit. Tehát az első szó, a Bizánctól arról szól, hogy magukat az egyetlen igaz – az ortodox – hit letéteményesének tartották, és ezt a jelszót már a 16. században megfogalmazták. A második Bizánc, a címben a Bizáncig, a Szovjetuniót jelenti, amelynek a hithez, a valláshoz semmi köze, az elhivatottságtudathoz és misszionárius tudathoz viszont annál több. Más kérdés, hogy a ’20-as években a proletár internacionalizmus formájában indult, és átitatódott orosz nemzeti vonásokkal.
Gecse Géza könyvének alapgondolatát, az orosz birodalmi gondolatot fejtegette előadásában, hangsúlyozva, hogy Közép-Európának, Európának általában a jövőben is számolnia kell Oroszországgal, mint nagyhatalommal. A birodalmi gondolat ma gazdasági érdekek mentén jelentkezik. Oroszország heti kétmilliárd eurós bevételt valósít meg a földgáz- és olajexporttal, 200 milliárdos különleges alapot hozott létre ugyanebből a bevételből, nem tudni, milyen céllal. Nagyhatalmi pozícióját kölcsönös függőségben kell látni, a kiszolgáltatottság kétirányú. Oroszországnak szüksége van Európára pontosan a bevétel miatt, Európa pedig kiszolgáltatott az orosz és az orosz befolyási övezet energiaforrásainak.
A könyv, bár a hallgatóságban is sok, a közelmúlt történéseihez és aktuálpolitikai körülményekhez kapcsolódó kérdést felvetett (a vörös hadsereg második világháborús szereplése, az idegen népek részvétele a szovjet haditettekben, a Szovjetunió felbomlása és a balti államok, illetve az itt élő orosz kisebbség jelenlegi helyzete) alapvetően történelmi tanulmányok gyűjteménye a pánszlávizmusról, a szuperhatalmi státuszból regionális hatalommá zsugorodó Oroszország külpolitikai ellentmondásairól. Arról, hogy miért nem következett be sem szláv reneszánsz, sem orosz területi revízió, sem birodalmi restauráció. És az eltelt közel két évtized jelcini, putyini korszakának elemzéséről, amely más megvilágításba helyezi az orosz küldetéstudatot.
A vetített képekkel illusztrált könyvismertető és a Mester és Margarita színpadi feldolgozásának részletével érzékeltettet orosz értelmiségi magatartás és gondolkodás bemutatásával Gecse Gézának sikerült valóban rendhagyó és igényes, történelemórának is beillő könyvbemutatót tartani. A könyv megrendelhető a www.book­line.ro internetes könyvkereskedésben.

Oláh-Gál Elvira