Bizánctól Bizáncig - Sepsiszentgyörgy

http://www.kakukk.ro/content/view/7464/26/

 

Orosz birodalmi gondolatokról a Székely Nemzeti Múzeumban

 

2008. május 29.

Irodalmi kitérővel, Bulgakov Mester és Margaritájának színpadi változatát megidézve kezdődött el szerda este a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban dr. Gecse Géza történész Bizánctól Bizáncig. Az orosz birodalmi gondolat című kötetének vetítéssel egybekötött bemutatója a múzeum és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának közös rendezvényeként.


A 2007-ben, a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában megjelent könyvvel a kolozsvári és marosvásárhelyi vitaest után a sepsiszentgyörgyi közönség is találkozhatott. A kötetről tavaly a Magyar Tudományos Akadémia intézményeiben folyt beszélgetés, a megjelenéskor pedig Schöpflin György és Habsburg Ottó ismertette az alkotást, s az idei év elején a bécsi közönségnek is bemutatták a kötetet.

Az előadás előtt orosz filmzenét, népdalokat, köztük az 1920-as évek kozák ellenforradalmi folklór-dalait és háborús nótákat hallgattunk - mintegy kedvcsinálásként-, majd kezdődhetett a rendhagyó történelemóra: egyetemi szintű tananyag, vizsgakötelezettség nélkül.

A kötetet Boér Hunor, a múzeum munkatársa méltatta, majd a rövid bevezető után a történész - aki könyvének első változatát 1993-ban adta ki, s később ezt bővítette - beszélt a szovjet vezető, Hruscsov amerikai népszerűségének okairól, a ’62-es kubai rakétaválságról, de megismerkedhettünk a németországi orosz diaszpóra történetével, valamint a közelkülföld fogalmával is.

Az is kiderült, mi a különbség a magyar és az orosz katonadalok között: míg a magyarok 1848-ban rendkívül pozitívak, vidámak voltak, hiszen az elnyomók ellen, a szabadság jegyében indultak harcba a katonák, addig az orosz háborús dalok meglehetősen szomorú hangulatúak, hisz ők többnyire nem önként mentek a frontra, hanem vitték őket, nagyon gyakran valamilyen „szent eszme” jegyében - az orosz gondolkodás középpontjában nem a szabadság, hanem az igazság áll.

A főként felnőttekből álló közönség kérésére végül Gecse Géza mesélt az orosz fasiszta mozgalomról, de szó esett a pánszlávizmusról, valamint az orosz külpolitikai gondolkodás régi és új elemeiről is.