Dr. Gecse Géza

(pontos cím)

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Budapest, Gyorskocsi u. 52.

1027

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

Alulírott Dr. Gecse Géza (pontos cím) kérelmező a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 32. Mpk.50.007/2008/2 számon hozott Végzése ellen, a megjelölt határidőn belül

fellebbezést

terjesztek elő, az alábbiak szerint.

Kérem a T. Bíróságot, hogy a Végzést helyezze hatályon kívül, és kötelezze az első fokon eljárt bíróságot arra, hogy a kérelmemet szabályszerűen bírálja el.

Az első fokon eljárt bíróság a kérelmemet úgy utasította el, hogy nem tartotta be a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A végzés indokolása szerint a kérelmemet azért utasította el a Bíróság, mert álláspontja szerint az eljárásban nem vettek részt azok, akikkel szemben az igény érvényesíthető.

Az első fokú bírósághoz előterjesztett kérelmemben részletesen taglaltam azokat tényeket, amelyek szerint engem hátrányok értek az üzemi tanács választási eljárásban. Ezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy nekem nem a szakszervezetekkel, hanem konkrétan a választási bizottsággal, valamint a munkáltatóval adódott jogvitám, így ezt a két szervezetet jelöltem meg a beadványomban.

Az első fokon eljárt bíróság által említett jogszabályhely valóban azt tartalmazza, hogy az egyeztetésen a választási bizottság a szakszervezettel közösen határoz.

Az Mt. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint a választási bizottság gondoskodik a választás törvényes rendjének megőrzéséről. Ezen szabály ismeretében joggal gondolhattam, hogy nem nekem, hanem a választási bizottságnak kell az egyeztetés szabályszerű lefolytatásáról gondoskodnia, és a kellő létszámú testületet felállítania.

Tekintettel arra, hogy ezt a választási bizottság nem tette meg – és biztos vagyok abban, hogy nem rosszhiszeműségből, hanem azért, mert számukra sem volt ismert a bíróság által megjelölt eseti döntés – álláspontom szerint azért engem a bírósági eljárásban joghátrány nem érhet, és a bíróságnak el kell bírálnia a kérelmemet, különös tekintettel arra, hogy kérelmem leginkább a választási eljárás szabálytalanságaira, a választási bizottság mulasztásaira irányult.

Az első fokon eljárt bíróság a munkáltatóval kapcsolatos kifogásaimat meg sem vizsgálta, arra még csak nem is utalt a végzésében, hogy milyen jogszabályhely alapján nem foglalkozott az erre vonatkozó kérelmem előterjesztésével.

Az első fokon eljárt bíróság egyébiránt a kérelem elutasításának indokát nem jogszabályhellyel magyarázta, hanem egy korábbi eseti döntésre alapozta. Álláspontom szerint ez ellentétes azzal, hogy Magyarországon az eljáró bíróságok, hatóságok jogszabályok alapján döntsenek. Az általam ismert jogszabályi rendelkezések, amelyek a kérelmemmel kapcsolatosak, nem tartalmaznak arra kitételt, hogy kötelezően pertársaságnak kellett volna létrejönnie.

Ennek egyébként véleményem szerint ellentmond az is, hogy az Mt. 54. §-a alapján kezdeményezett egyeztetés eredménytelensége esetén is bírósághoz lehet fordulni.

Álláspontom szerint mindenképpen eredménytelennek kell tekinteni az egyeztetést, ha az határidőben nem történik meg, vagy annak megszervezését a választási bizottság megtagadja, esetleg azon nem vesz részt. Véleményem szerint tehát, önmagában az a tény, hogy a szakszervezetek külön nem vettek részt az egyeztetésen, csak az egyeztetés eredménytelenségének megállapítását tette volna lehetővé, de azon jogomat, hogy bírósághoz forduljak, nem.

Szükségesnek tartom továbbá megjegyezni, hogy a választási bizottságban valamennyi szakszervezet képviselettel rendelkezik.

Nem felelt meg a végzés továbbá a Pp. bizonyos előírásainak sem, hiszen a Pp. 3. § (3) bekezdése szerint „A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.”

A 95. § (2) bekezdése alapján „Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni.

Tekintettel arra, hogy az első fokon eljárt bíróság nem hívta fel a figyelmemet arra, hogy szerinte kötelező pertársaságot alapítani az eljárásban, nem biztosította annak lehetőségét, hogy a beadványomat kiegészítsem. A végzés indokolásában ugyanakkor nem tért ki arra, hogy ezt a lehetőséget miért nem biztosította számomra.

Az első fokon eljáró bíróság által megjelölt hivatkozás – a Pp. 64. § (2) bekezdése - pedig ellentmond a végzés indokolásának, hiszen nem tiltja, hogy az ellen indítsak eljárást, akivel szemben vélelmezett jogsérelmem áll fenn, sőt, lehetőséget biztosít arra, hogy a későbbiek folyamán, amennyiben kiderül, hogy nem jó alperessel szemben kezdeményeztem eljárást, lehetőségem volna egy másik alperest megjelölni.

Fentiek alapján kérem, hogy T. Fővárosi Bíróság állapítsa meg, hogy a hivatkozott végzés jogszabályellenes, és kötelezze az első fokú bíróságot új határozat meghozatalára.

Budapest, 2008. február 4.

                                      Tisztelettel:                                                           Gecse Géza