Magyar Rádió zrt.
Üzemi Tanácsi választás
Választási bizottsága
Tisztelt Pechan Kornél Úr!
Az Ön kérdéseire a következő válaszokat tudom adni:
1. A megismételt választás jelöltlistáját a szavazást megelőzően hány nappal kell közzé tenni.?
Az érvénytelenség miatt megismételt választás szabályairól csak indirekt módon rendelkezik a törvény. Egyrészt kimondja, hogy a választás általános szabályaitól az érvényességhez szükséges részvétel tekintetében lehet eltérés. Ebből következően az általános szabályokat kell alkalmazni, tehát a jelöltlistát három héttel a választás napja előtt kell közzétenni. Megítélésem szerint ennek az Önök esetében nincs különösebb jelentősége, tekintettel arra, hogy a jelöltek listája azonos azzal, amiről az eredménytelen választáskor szavaztak. A tájékoztatásban a hangsúly arra kellene helyezni, hogy a törvény nem teszi lehetővé új jelöltek állítását. Amennyiben valamilyen jelentősebb ok miatt a választást korábban kellene tartani, és ezért nem lenne meg a három hetes határidő, ezt a kockázatot nyugodtan vállalni lehetne, ez nem tenné érvénytelenné a választást.
Mt. 51. §
(3) A megismételt választást - az általános szabályoktól eltérően - akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett.
2. .A 2007.dec.19-én lezajlott 2 ÜT-tagra vonatkozó új választás jelöltlistájához képest lehet-e új jelölteket állítani a most esedékes megismételt választáson?
A 2007. dec. 19-én tartott választást érvénytelenség miatt kell megismételni, ezért az érvénytelen választásra irányadó szabályokat kell az új választásra alkalmazni. A törvény az érvénytelenség miatt megismételt választáson nem teszi lehetővé, sőt kifejezetten megtiltja új jelöltek állítását. Az új jelöltek állításának lehetősége, csak eredménytelen választás esetén áll fenn. Tehát a most sorra kerülő megismételt választáson a jelöltlista azonos kell hogy legyen a decemberivel, új jelöltek nem állíthatók.
Mt.51/A. §
(3) A megismételt választást - az általános szabályoktól eltérően - akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ebben az esetben az üzemi tanács megválasztása két évre szól. A megismételt választásra az 51. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év múlva kell tartani.
Mt. 51. § (Ennek a bekezdésnek a rendelkezéseit nem engedi esetünkben alkalmazni a törvény)
(5) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 45. § (1) bekezdése által meghatározott számban nem érték el a (4) bekezdésben előírt mértéket. Eredménytelen választás esetén a (4) bekezdés szerinti mértéket elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, a fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.
3.Kell-e a választási bizottságnak írásban értesítenie a választás időpontjáról azokat a munkavállalókat, akik felmondási idejüket töltik, nem járhatnak be a Rádióba, de szavazati joguk van?
A törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz, elegendő ha a választás helyét, időpontját és a jelöltek listáját, a munkáltatónál szokásos módon közzéteszi a választási bizottság. Ez természetesen nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a választás érvényessége érdekében írásban értesítést küldjenek a választásra jogosultaknak. A felmondási idejüket töltő munkavállalókat a munkáltató nem akadályozhatja meg választójoguk gyakorlásában
4. . Ha érvényes és eredményes az Üt megismételt választás, mikortól számít az ÜT 2 éves mandátuma?
Amennyiben a megismételt választás érvényes és eredményes az eredmény megállapításának és kihirdetésének időpontjától kell a kétéves mandátum időtartamát számítani.
5. Ha a választás kezdetéhez képest 1000 fő alá csökken a Rádió dolgozóinak létszáma a megismételt választás időpontjára, továbbra is 11 fős Üt-t kell választani?
A választási bizottságnak az első választás időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kellett meghatározni, a törvény alapján az üzemi tanács tagjainak számát. Az eredménytelenség és érvénytelenség miatt megismételt választások a novemberben tartott első választáshoz kapcsolódnak, ebből következően az akkori feltételeknek megfelelően kell lebonyolítani azokat. A munkavállalók számában időközben bekövetkezett változás nem módosítja visszamenő hatállyal a feltételeket, tehát az akkori létszámnak megfelelően megállapított és meghirdetetteknek megfelelően 11 tagú tanácsot kell választani.
6. Megkezdheti-e az ÜT 9 fővel a működését az összes résztvevő hozzájárulásával?
(munkáltató, szakszervezetek)?
A törvény betűje nem teszi lehetővé az üzemi tanács létrejöttét az előírtnál kisebb létszámmal. Ezt az értelmezést támasztja alá, hogy az eredetileg elfogadott törvény nem rendelkezett az eredménytelenségről, az erre vonatkozó szabályt az 1995. évi LV. törvénnyel később illesztették be a törvénybe. Ebből következően törvényalkotó szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy csak teljes létszámban kezdhesse meg a tevékenységét a tanács.
Amennyiben az összes érdekelt fél, a munkáltató, szakszervezetek, és a választási bizottság olyan megállapodást kötnek, hogy a kialakult helyzet miatt, (többszöri sikertelen választás, a munkavállalók számának csökkenése) elfogadják, hogy a tanács 9 fővel működhessen, és ezt a megállapodást nem támadja meg a munkaügyi bíróságon senki, akkor működésképes a megállapodás. Az üzemi tanácsok jogszerű működését csak a munkaügyi bíróság vizsgálhatja, más hatóságnak erre nincs jogosultsága. Amennyiben azonban az ügy bíróság elé kerülne kétesélyes a kimenetele. A bíró mérlegelheti, hogy a törvény betűszerinti betartása, vagy az a fontosabb érdek, hogy a munkavállalói részvétel viszonylag folyamatosan biztosítva legyen. Ezért azt javasolom, hogy mindent tegyenek meg a választás sikeres lebonyolítása érdekében, és csak végső esetben szülessen ilyen megállapodás.
7. Törvény szerint érvénytelen választás esetén mikor kell a következő ÜT választást megtartani?
A törvény a megismételt választás érvénytelensége esetén úgy rendelkezik, hogy az újabb választást egy év múlva kell tartani. Ez a meghatározás kétféle értelmezésre ad lehetőséget. Értelmezhető úgy, hogy pont egy év múlva kell az új választást megtartani. A másik lehetséges értelmezés, hogy ez a legkésőbbi határidő, mivel nem tartalmaz tiltó szabályt arra vonatkozóan, hogy korábban kerüljön sor az új választásra. Erre az értelmezésre az ad lehetőséget, hogy más esetben a törvény megtiltja a korábbi választást, az érvénytelen választást például 30 napon belül nem engedi megismételni. Természetesen ebben az esetben is a jogszabály értelmezésének joga a munkaügyi bíróságot illeti meg, de megítélésem szerint a választás korábbi sikeres megtartása esetén, a bíróság nem minősítené érvénytelennek annak eredményét, pusztán az időpont miatt.
Amennyiben az érvénytelenség miatt megismételt választás ismét eredménytelen lenne, arra már nem alkalmazható az eredménytelenség esetére vonatkozó szabály a választás megismétléséről, a választás sikertelen lesz, és az egy év múlva történő új választásról szóló rendelkezést kell alkalmazni.
Mt. 51/A. §
(3) A megismételt választást - az általános szabályoktól eltérően - akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ebben az esetben az üzemi tanács megválasztása két évre szól. A megismételt választásra az 51. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év múlva kell tartani.
8. A munkáltatónak kötelessége-e a választással kapcsolatos információk minél szélesebb körű közzétételét segíteni, különösen akkor, ha ez pénzbe sem kerül?
Értelmezésem szerint, a munkáltatónak kötelezettsége a választási bizottság tekintetében is az üzemi tanáccsal történő együttműködésre vonatkozó szabályokat alkalmazni. Az együttműködési kötelezettségbe beletartozik, hogy a választási bizottság számára biztosítja a választás kiírásához szükséges adatokat, a választás technikai feltételeit, szükség esetén fedezi a költségeket, és biztosítja a választás érvényes lebonyolítása érdekében, a szükséges információk közzétételének a lehetőségét. Az információk közzétételének a korlátozása nem felel meg a jóhiszemű együttműködés elveinek. A választással kapcsolatos információkat a munkáltatónál szokásos módon lehet közzétenni. A gyakorlati tapasztalatok szerint ez jellemzően hirdetmény, üzemi újság, és ahol rendelkezésre áll belső számítógépes kapcsolat „intranet” használatával történik. Az információk minél szélesebb körű közzététele, és a hozzáférés könnyítése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a választásra jogosultak nagy számban vegyenek részt a választáson. A választás érvényes lebonyolítása a munkáltatónak is érdeke, mert akkor nincs szükség újabb választásra, és megalakulhat a részvételi jogok gyakorlására hivatott partneri testület.
Mt. 3. §
(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
Mt.62. §
(1) A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse.
Mt. 63. §
A munkáltató biztosítja az üzemi tanács választásának, illetve működésének indokolt és szükséges költségeit. Ennek mértékét a munkáltató és az üzemi tanács közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye.
Tisztelt Elnök Úr!
Az Önök által feltett kérdésekre ezeket a válaszokat tudtam adni. Amennyiben válaszaim közül valamelyik további pontosításra szorul, vagy újabb kérdések merülnek fel, állok rendelkezésre telefonon, e-mailben, vagy egyeztetés alapján személyesen. Természetesen ez még az előzetesen kötött megállapodásunk keretében történik.
Üdvözlettel: Vámos István szakértő
Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés