Fővárosi Munkaügyi Bíróság

1027 Budapest, Gyorskocsi u. 52.

32. Mpk.50.007/2008/2

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

A személyesen eljáró Dr. GECSE GÉZA (pontos cím) kérelmező,

MAGYAR RÁDIÓ Zrt. Munkáltató I. rendű és ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG II. rendű (pontos cím) kérelmezettek ellen

választási eljárás jogellenességének a megállapítása iránt indított nem peres eljárásban meghozta az alábbi

végzést :

A bíróság a kérelmezett kérelmét elutasítja.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon lehet három példányban előterjeszteni.

Indoklás:

Kérelmezett kérelmében előadta, hogy az MR Zrt. Munkáltató és az ÜT Választási Bizottság megsértette az Mt.választási eljárásra vonatkozó eljárásait, ezzel korlátozva érdekérvényesítési lehetőségeit. Jogellenes magatartásukkal közvetlenül befolyásolták az ÜT választást, illetve annak eredményét.

Kérelmében előadta, hogy a Magyar Rádió Zrt-nél 2007.november 29.-én megtartott üzemi tanácsi választás első fordulója eredménytelen volt, mert nem sikerült az első fordulóban valamennyi üzemi tanács tagot megválasztani.

Indulni szeretett volna az új választáson a fennmaradó két hely egyikének betöltésére.

Mivel saját szakszervezete a második fordulóban nem támogatta, ezért egyéni jelöltként kívánt indulni. Erről tájékoztatta Such György elnököt a 2007.december 10-én kelt levelében. Egy hatékonyabb kampány szervezése érdekében az MR Zrt.egy volt munkavállalója és egy munkáltatóval perben álló személy segítségére szeretett volna támaszkodni. Ennek engedélyezését kérte ugyan ebben a levelében az elnök úrtól, melyre elutasító választ kapott.

Kérelmező 2007.december 12-én kérelemmel fordult a Választási Bizottsághoz, melyben az Mt 54.§-ban foglaltakra hivatkozással egyeztetést kezdeményezett.

A Választási Bizottság elnöke a 2007.december 12-én kelt levelében hivatkozott arra, hogy az Mt.54.§-ában meghatározott egyeztetési eljárás nem a munkavállaló és a munkáltató között zajlik. Kezdeményezője ugyan lehet a munkavállaló, a munkáltató, a szakszervezet vagy a választási bizottság, azonban az egyeztetés a választási bizottság és az egyeztetést kezdeményező között történik, mely egyeztetésen a munkáltató képviselője a választási bizottság kérésére, mint meghívott részt vehet. Azonban az egyeztetés során a határozatot a választási bizottság és a szakszervezet közösen hozza meg.

Kérelmező sérelmezte, hogy megakadályozták abban, hogy hatékony kampánytevékenységgel a jelölti programja mindenki számára ismertté váljon, hiszen azon személyek programja ismertté vált akiket a szakszervezet támogatott, így ő hátrányos helyzetbe került e személyekkel szembe.

Álláspontja szerint fentiek bizonyítják azt, hogy a munkáltató jogait nem gyakorolta rendeltetésszerűen, nem tett eleget a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek.

A választási bizottság azért nem járt el jogszerűen, mert nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a helyzetet kezelje.

A kérelmező kérelme az alábbiak miatt megalapozatlan:

Az 1992 évi XXII.törvény a Munka Törvénykönyvéről /továbbiakban Mt./54.§ értelmében, ha az üzemi tanács – választás során a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkavállalónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e § szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nem peres eljárásban határoz.

Fentiek alapján megállapítható, hogy egyeztetést ugyan kezdeményezhet akár a munkavállaló is, mint ahogy azt a kérelmező megtette, azonban az egyeztetésen a határozatot a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet hozza meg.

A bírói gyakorlat szerint az üzemitanács-választással összefüggő nem peres eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre. (BH1996.65)

Tekintettel arra, hogy kérelmező kérelmezettként a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet nem jelölte meg, nem érvényesült a Pp.64.§-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, minthogy az eljárásban nem vettek részt azok, akikkel szemben az igény érvényesíthető.

Fentiekre tekintettel a bíróság a kérelmező kérelmét elutasította.

A fellebbezés lehetőségét a Pp.233.§-a biztosítja.

Budapest, 2008. január 16.

Dr. Salamon Gyöngyi sk.

eljáró bíró

A kiadmány hiteléül: