Hét Nap, (Vajdasági magyar hetilap – Szabadka) 2007.október 3. XIV.évf. 40.szám

Művelődési körkép

Írott szóval a megmaradásért

A Magyar Kultúra Alapítvány idén tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Régiók Találkozása jegyében a Kárpát-medencei Napok című kulturális találkozót, melyre a hétvégén került sor a budai Várban, az alapítvány székházában. A programsorozatba illeszkedett az Írott szóval a megmaradásért elnevezésű, a határon túli és magyarországi könyv- és lapkiadók szerkesztőinek, munkatársainak találkozója, ahol a pozsonyi Irodalmi Szemle, a kárpátaljai Együtt, a Partium, a drávaszögi Gyepű, a budapesti Napút és a Zempléni Múzsa mellett a vajdasági Sikoly folyóirat is bemutatkozhatott. Az újvidéki Forum Könyvkiadó képviseletében Bordás Győző rövid betekintést nyújtott a vajdasági folyóiratok történetébe, majd a rendezvény koordinátoraként megindította a kerekasztal-beszélgetést, melynek során irodalmunk éltető és megtartó erejéről, múltjáról, valamint az irodalom és az olvasó ,,találkozásának” nehézségeiről esett szó. Boncolgatták az internetes világ térhódításával mindinkább háttérbe szoruló nyomtatott szöveg jelenét és jövőjét, s az alapproblémát nem csak a támogatások hiányában, hanem a könyvek, folyóiratok nehézkes terjesztésében látják, amely a szórvány területén fokozottan érvényes. Mára minimálisra csökkent a kiadók, szerkesztőségek közötti együttműködés, elszigetelődtek, pedig összefogással, a kiadványok cseréjével egyszerűbb lenne a kapcsolattartás, egymás tevékenységének ismerete, támogatása.
 
    Sándor Zoltán, a Sikoly főszerkesztője bemutatkozó beszédében hangsúlyozta, hogy véleménye szerint nem szabad az irodalmat egyetlen régió határai közé kényszeríteni, mert az törvényszerű elsorvadáshoz vezet, hanem biztosítani kell ezen határok átjárhatóságát, a régió földrajzi, nyelvi, kulturális és szellemi értelmében is. Szerkesztéspolitikája is ezen álláspontot tükrözi, hisz amellett, hogy kistérségünk íróinak biztosít teret, magyarországi, erdélyi, felvidéki magyar alkotók, valamint fordítások által más nyelven alkotó szerzők művei is megjelennek, s miként lapjában az irodalmi műfajok széles választéka mellé felsorakozhatnak a peremműfajok is, mint a sci-fi vagy a krimi, úgy üdvös, ha az irodalmi alkotások a zenével és a vizuális művészeti ágakkal (film, fotóművészet, képregény) egészülnek ki. A XXI. századi kultúrdömpingben fontos az iránymutatás, az ízlésformálás, felvállalni a jelzőkaró szerepét, s ha az olvasó nem talál ránk, hát a nyomtatott szó hordozóinak kell elérnie az olvasót - fogalmazhatnánk meg ekképpen a tanácskozás végső konklúzióját.
   
    Az eszmecsere végeztével az Irodalmi Kávéház keretében Csörgits József drávaszögi költő, lapszerkesztő ajánlásával Kárpát-medencei új könyveket mutattak be a szerzők, szerkesztők. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a kárpátaljai Nagy Zoltán Mihály Tölgyek alkonya című regényébe, Lengyel János és Mester Magdolna közreműködésével az Új vetés címet viselő antológiába, amely kárpátaljai pályakezdő fiatalok műveit foglalja egybe, az erdélyi Kupán Árpád A mozi évszázada Nagyváradon című monográfiájába, amelyet a szerző mellett Barabás Zoltán ismertetett, továbbá Domonkos László Az Auróra utolsó lövése című publicisztikai kötetébe, Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársának Vasfüggönyökön át című művébe és Gecse Géza Bizánctól Bizáncig. Az orosz birodalmi gondolat című kötetébe. A műsor keretén belül került górcső alá Fekete J. József Mit ér az irodalom, ha magyar? című, kritikákat tartalmazó, új kötete is, melyet Sándor Zoltán méltatott, hangsúlyozva, hogy ezúttal olyan szövegekkel ismerkedhet meg az olvasó, melyek sokszor érdekfeszítőbbek, izgalmasabbak, mívesebbek az elemzett alapműnél, az olvasóban valódi irodalmi élményként lecsapódva. A könyvismertető alatt többek között az is elhangzott, hogy az utóbbi években az irodalomkritika egyik funkcióját, a mű és az olvasó közti kapcsolatteremtést a marketing vette át, amely nem mindig a mű esztétikai értékére fekteti a hangsúlyt, hanem sokkal inkább egészen másra. Mindez a kritikaírás átminősítését teszi szükségessé.
    A rendezvény hangulatát a dr. Szöllősy Vágó László vezette szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület Régizeneegyüttese által előadott virágénekek tették ünnepivé.

CSÍK Mónika