Határok nélkül – de meddig?

Az ország határain túl mindig nagyobb volt a Kossuth rádió becsülete, mint idehaza. Az ok kézenfekvő: a Kárpát-medencében ez a leghosszabb ideig folyamatosan magyarul sugárzó adó, és majdnem mindenütt hallani lehet.

A határon túli magyarok ügye 1956 után sokaknál a magyar nacionalizmussal fonódott össze. A rendszerváltás utáni magyar parlament volt az első, amely egészen másként állt a kérdéshez. A Kossuth adó későbbi főszerkesztője, László József jó érzékkel a szomszédos országok magyar rádióinak munkájára támaszkodva, tényeket elemző, úgynevezett háttérműsorként alapította meg 1992-ben a Határok nélkül című rádióműsort, amelynek azóta szerkesztője vagyok. (A hétköznap este fél kilenckor kezdődő napi félórás műsort másnap hajnalban akkor még teljes egészében ismételték.)

Ott túl a műsorrácson

A szerkesztőség önálló egységként volt a Kossuth része, Kondor Katalin az elnöksége idején az Aktuális szerkesztőséghez, vagyis a hírműsorok közelébe tette. Májusban aztán megtudtuk, hogy a Társadalompolitikai Szerkesztőség része leszünk. Az új rendszerről ezenkívül nem sokat tudtunk, még annak a szakszervezetnek az elnökségében sem, amelynek tagja vagyok. Nem én voltam egyedül kíváncsi rá, milyen lesz a június 4-én induló Kossuth-struktúra, különösen az után, hogy a heti műsorrács megjelent. Sok minden kiderült belőle, sok minden viszont továbbra sem. Mivel január óta nem kaptam időpontot a Kossuth adó főszerkesztőjétől, Kerényi Györgytől, május közepén immár a szakszervezet megbízásából kerestem meg őt. Június 12-én fogadott.

Felvetettem, hogy a Határok nélkülnek a Társadalompolitikai Szerkesztőséghez tartozása legalább annyira kényes ügy, mintha a belpolitikai rovat része lenne. Van ugyanis olyan üzenete ennek az adminisztratív változtatásnak, hogy a határon túli ügy a magyarországi társadalom- vagy belpolitika része. A két világháború között ezen senki sem csodálkozott volna, ma viszont, meglehet, lesznek, akik igen. Kerényi erre azt mondta: Magyarországnak nem attól fognak revíziós politikát tulajdonítani, hogy hová tartozik a Határok nélkül.

Hajnali mozgások

A határon túli szervezetek vezetői sem értik, hogy – miközben számtalan műsort példátlan mértékben kezdett el ismételni a rádió –, a Határok nélkül önálló hajnali műsorként való ismétlését június 4-től miért szüntették meg. Szerintük a műsor ismétlésének az eltörlését a magyar kormány politikájával lehet magyarázni, merthogy egyre inkább szűkíti a határon túli magyarok mozgásterét. Az esti Határok nélkül a korábbinál jobb időbe került, és a reggel ötkor kezdődő Hajnal-Táj című műsorban nagyobb nyilvánosságnak teszik hozzáférhetővé a határon túli magyar tematikát – volt Kerényi válasza –, tehát ez a megállapítás alaptalan.

A gyakorlatban viszont a Hajnal-Táj szerkesztője reggel öt és hat között legfeljebb tízpercnyi időt szán a határon túli ügynek – magyaráztam. Az eredményt tekintve tehát mégiscsak jelentősen szűkül a határon túli magyarok tere a rádió reggeli sávjában.

A másik kézenfekvő kérdés: merre "mozog" a Határok nélkül? Az esti műsoridő "Krónika közelibbé válásából", az aktuális eseményeket a Magyar Rádió műsorfolyamában megjelenítő jelleg erősítése volna a logikus. Korántsem világos azonban, hogy valóban ez a tendencia a meghatározó-e, vagy inkább a Határok nélkül háttér-, más kifejezéssel élve: "magazinműsor" mivolta erősödik-e.

A Hajnal-Táj kötött tematikája miatt ugyanis az esti műsornak fix elemekkel kell bővülnie, ami viszont korlátozza a Határok nélkül aktualitások iránti "fogékonyságát". Ha például az esti műsor szerkesztője "aktualitásokra" törekszik, mind gyakrabban fordulhat elő, hogy egy olyan riport sem lesz, amelyet a Hajnal-Táj szerkesztői fel tudnak használni.

Sávra szoktatások

A Hajnal-Táj vezetőjének, Újhelyi Zoltánnak a törekvése érthető, a reggel ötkor kezdődő órában a volt mezőgazdasági rovat munkatársainak kíván teret és lehetőséget adni, hiszen mindenkinek maga felé hajlik a keze. Hab a tortán, ha a heti műsorfolyamban a szombati napot vizsgáljuk, amikor – a hét összes többi napjától eltérően – reggel öt és hat között a Határok nélkül "átalakul", hiszen egy egész órában, immár ismétlőműsorként, a hét közben bejáratott Hajnal-Táj helyén jelentkezik. Más, mint háttérműsor nem lehet, mert az aktuális riportok szombatig elavulnak. Ezzel viszont csalódást okoz a hét során a "sávra szoktatott" közönségnek, hiszen teljesen mást kap szombaton, mint amihez hét közben hozzászokott. Ezek után a vasárnap reggel jelentkező tízperces Kárpát-medencei krónika igen furcsa színfolt, mert ha szombaton "meghalt" a határon túli magyar hírek intézményes közreadásának a lehetősége, akkor vasárnap olyan határon túli hírösszeállítást lehet csak csinálni, amely még formai jegyeit tekintve is csak megszorításokkal nevezhető hírműsornak. Nem biztos, hogy a szerkesztő sara, ha többnapos beszámolókkal, programajánlóval nem hírműsort, hanem hírműsor-paródiát hallhatunk.

A legegyszerűbb az lenne, javasoltam, ha a Határok nélkül reggeli műsorát változatlanul visszaállítanák ott, ahol korábban volt. Ebben továbbra is benne lehetne a Kiss Gábor Zoltán szerkesztésében elhangzó, kabaréjegyeket sem nélkülöző ötperces, zenés Huszadik Századi Hírmondó, amely nemcsak a határon túl, hanem idehaza is népszerű.

Csoportos leépítés

Kényes dolog, ha az embernek a saját ügyében kell kérdezősködnie, ám a szakszervezet kifejezetten megkért, ne felejtsek el rákérdezni: miért nem helyeztek vissza a Határok nélkül felelős szerkesztői székébe, holott erről április óta bírósági döntés van?

"A Magyar Rádióban nincs olyan poszt, hogy felelős szerkesztő" – mondta Kerényi a rádió jogászára hivatkozva. "Akkor Dezső János, akit június elsejével neveztetek ki a műsor élére, micsoda?" Mire Kerényi így válaszolt: "Tényleg, felelős szerkesztő."

Az adófőszerkesztő nyitottnak bizonyult: akár július közepén újraindulhat a Határok nélkül hajnali változatának ismétlése, benne a Huszadik Századi Hírmondóval. Ez kedden, június 12-én hangzott el. Június 15-én pénteken délelőtt azonban a Huszadik Századi Hírmondót szerkesztő Kiss Gábor Zoltánt hívatta Kerényi György, s tájékoztatta őt, hogy "rajta van a listán": a rádióban elhatározott csoportos létszámleépítéskor rá is gondoltak. Velem hétfőn, június 18-án közölték, hogy én is listán vagyok.

Reméljük, az esti Határok nélkül nincs rajta.

Ő marad.

Gecse Géza, szerkesztő-riporter