Hír TV, Különkiadás, 2007. május 19. 9. 17 – 9. 26
(Ismétlés: Hír TV, 2007.május 21. 10.17-10.26)
Szerkesztő-műsorvezető: Rákay Philip.
Rákay Philip:
- Gecse Géza Bizánctól Bizáncig. Az orosz birodalmi gondolat című kötete a kezemben egészen friss munka miről is szól? Arról beszélgetünk, bár önmagában maga a cím is nagyon árulkodó Gecse Géza történésszel és Viczai Péterrel, aki közgazdász és Viszockij-kutató, hogy maga a cím is elárul egyfajta folytonosságot. Bizánctól Bizáncig... az embernek rögtön eszébe jut, hogy a mai orosz birodalmi gondolkodás mennyire lehet bizánci gyökerű? Vagy valóban Bizáncig hatol-e?
Gecse Géza:
- Általában azt szokták megkérdezni, miért Bizánctól Bizáncig a könyv címe. Azért Bizánctól Bizáncig, mert az Orosz Birodalom a XVI. század közepén, Rettegett Iván idején birodalomként alakult meg. A koraközépkori orosz feudális államalakulatok ugyanis, amelyek alapvetően normann gyökerekkel rendelkeznek, azok nem tekinthetők birodalomnak, még akkor sem, ha területük hatalmas volt. A cári kétfejű sas mint hatalmi szimbólum Bizáncnak a XV. század közepén való eleste után lett az orosz cárok szimbóluma és az ún. harmadik Róma elmélet alapján az ortodox hit jegyében alakult meg az Orosz Birodalom. A második Bizánc az pedig a Szovjetunió. A mai Oroszország számos jegyet kölcsönzött mind az említett régi, mind pedig ettől az új Bizánctól, ezért a putyini örökség a kettő egyfajta ötvözése még akkor is, ha globális birodalomnak a mai Oroszországot nem lehet nevezni, bár az is kétségtelen, hogy mai állapotában a négy évvel ezelőtti viszonyokhoz képest teljesen más paraméterekkel rendelkezik.
Rákay Philip:
- Az a fajta külpolitikai attitűd, amellyel Putyin akárcsak az elmúlt hetek, hónapok eseményeinek tanúsága szerint rendezni próbálja a volt tagköztársaságokkal való viszonyát, látjuk ezt az észt helyzettől kezdve a gáz-vitáig, ott is azért egyfajta olyan erőpolitizálást látunk, amikor nem érvek vannak, hanem jön az orosz medve és elsöpör mindent. Tehát itt is ugyanerről a bizánci gyökerű gondolkodásról van szó?
Gecse Géza:
- Nem, ez egy teljesen újfajta, lehet azt mondani, hogy az orosz tradíciótól idegen és szokatlan, immár modernnek nevezhető politizálás, amit Putyin csinál, hiszen nem területre, hanem gazdasági pozíciókra, nyersanyagra, szénhidrogénekre alapozó törekvés ez, amelyet gazdasági hátteret, struktúrákat megkaparintani szándékozó politikaként lehetne jellemezni, ami nem azonos a klasszikusan brutális jegyekkel „megáldott” hagyományos orosz politikával. Egyébként a szovjet birodalmi politika is sokat enyhült a Szovjetunió utolsó húsz esztendejében, hiszen az első ember a szovjet államapparátuson belül, aki a gazdasági pozíciókra is koncentrált, Brezsnyev volt. Nagyon kevesen tudják, hogy a KGST a hetvenes évek elején alakult át egy valóban multilaterális szervezetté, amelyben gazdasági szálakkal igyekeztek összefűzni a kelet-európai szövetségi rendszert is. Putyin törekvéseinek előképét tehát itt lehet felfedezni, hiszen ő a gazdaságra, az infrastruktúrára, a pénzügyi szektorra koncentrál, főként az úgynevezett „közel-külföldi”, vagyis a volt szovjet tagköztársaságok területén, de a mi térségünkben, Kelet- illetve Nyugat-Európában is.
Rákay Philip:
- Schöpflin György írja a könyv bevezetőjében, hogy „Gecse Géza könyvében szépen leírja az orosz birodalmi gondolkodást és ennek az egyik fő ismérvét, a birodalmi szándék tagadását”. Ez nagyon izgalmas. „Bármilyen nagyságú területet hódított meg a cár illetve a cár kommunista utódai, ezt kivétel nélkül jószívűségből tették, rossz szándék nélkül és természetesen azok, akiket a nagylelkű oroszok befogadtak, kivétel nélkül hálásak voltak az uralkodónak, beleértve a közép-európaiakat 1945 után.” Ez azért egy eléggé erős mondat.
Viczai Péter:
- Igen, valóban egy eléggé erős mondat, amit meg lehet magyarázni azzal, hogy korábban ez természetesen jelen volt az Orosz Birodalomban és a Szovjetunióban is jelen volt ennek a birodalmi szándéknak a tagadása. Gondoljunk csak a Hruscsov- és a Brezsnyev-időkre. Vlagyimir Viszockij, aki a brezsnyevi korszak elismert és kiemelkedő emblematikus figurája volt, ő is pontosan erre, bizonyos dolgoknak az elkendőzésére, letagadására hívta fel a figyelmet. Ez mindvégig jelen volt Oroszország és a Szovjetunió történelmében. Most azonban az utóbbi időben nem gondolom, hogy különösebben tagadnák esetleg azt, hogy ők ilyen birodalmi szerepet próbálnak kiépíteni az energiaszektoron keresztül - az energia-konjunktúra segítségével, mert ezt mindenki látja. Nem hiszem, hogy ez különösebben kommentárra szorul.
Rákay Philip:
-
Azt hiszem, de javítsatok ki, ha tévedek, hogy ennyire átfogó munka erről a
korszakról Magyarországon nem nagyon jelent még meg. Mi ennek az oka?
Gecse Géza:
-
1941-ben jelent meg a legjelentősebb orosz birodalmi doktrínáról, a
pánszlávizmusról szóló könyv Magyarországon. 1945-ben Révai József, a kommunista
párt kultúrpolitikusa írt egy cikket a pánszlávizmussal kapcsolatban, amelyben a
pánszlávizmusról szóló eszmefuttatásokat „reakciós szellemidézésnek” nevezte.
Próbált volna meg Magyarországon valaki 1945-ben, amikor ez a politika egészen
az évtized végéig a szovjet külpolitika része volt, hiszen Jugoszlávia volt
ebben az időszakban a legjobb tanítvány. 1946 decemberében Belgrádban Tito és
Sztálin arcképe alatt rendezték a pánszláv kongresszust. Próbált volna meg
valaki erről hosszan elmélkedni Magyarországon, biztos, hogy nagyon megütötte
volna a bokáját.
Rákay Philip:
-
Nade azóta? Azért volt egy rendszerváltás. Az elmúlt 17 év sem jeleskedett
hasonló kiadványokban.
Gecse Géza:
-
Mondjuk én 1993-ban megírtam az Epizódok a pánszlávizmus történetéből
alcímű könyvemet. Azt hiszem egy hosszú kutatómunka szükséges azért ehhez. A
XIX. századi résszel például három évet foglalkoztam tisztán.
Rákay Philip:
- Nagyon izgalmas a könyv.
Viczai Péter:
–
Csak annyit szeretnék itt a könyv kapcsán hozzátenni, hogy tényleg egy nagyon
részletes, átfogó munka. Többszáz év történetét fogja át a könyv és minden
tényeken alapul. Géza egy nagyon komoly, korrekt, érzelemtől független,
tárgyilagos, objektív könyvet készített, aminek minden egyes részletét tényekre
alapozza. Rendkívül sok hivatkozással.
Rákay Philip:
- És ha még egyet én is közbevethetek, bár nem volt arra, hogy elolvassam az egészet, de bele-beleolvastam. Hála Istennek, érthető. Tehát könnyed, de nem felületes stílusban íródott a könyv, ezért mindenkinek ajánljuk Gecse Géza Bizánctól Bizáncig. Az orosz birodalmi gondolat című kötetét. Köszönöm szépen, hogy itt voltak.
Gecse Géza:
- Még annyit talán mondjunk el, hogy a kötetnek ugyan volt már egy bemutatója, de beszélgetni fogunk róla a Tolcsvay Klubban, méghozzá hétfőn, május 21-én este hatkor a XIV. kerület Kassai tér 34-ben.