Magyar Nemzet, 2007. május 8. 14. old. 

Eredetiben:  http://www.mn.mno.hu/portal/410080

Orosz birodalom: Bizánctól Bizáncig

Metz Katalin

Az orosz irodalmi élet fenegyereke, Viktor Jerofejev hangüzenetében a múlt héten Gecse Géza frissen megjelent könyvét méltatta. Kiemelte, hogy „kifejezetten boldogsággal tölti el, hogy Gecse Géza új könyvében az oroszországi szellemi élet egy nagyon fontos sarkára világított rá”, s ennek következtében „ebben a sarokban kevesebb lesz a csótány és a pókféle”. A 94 esztendős Habsburg Ottó, a Páneurópa Unió tiszteletbeli elnöke választékos magyarsággal sorolta a Bizánctól Bizáncig című, majd 400 oldalas munka erényeit. Fiatalos lendülettel bizonygatta: a történész olyasmit tár az olvasó elé, amiről Magyarországon eddig nem készült hasonló összegzés. Az orosz birodalmi gondolat a XIX. században a legnyilvánvalóbban először a pánszlávizmusban nyilvánult meg, és bár a XX. században igen sokat változott, ám ma is fenyegető lehet – jelentette ki Habsburg Ottó. A középkori bizantinizmus, ha más köntösben is, de ma is jelen van az állami politikában. Ezért is örül annak, hogy Gecse Géza, aki 1990 óta az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén tanít, érdekes és stilárisan is vonzó könyvében mindezt a közönség elé tárta. „Ha felismerjük a folyamatokat, a fenyegetés gyökereit, akkor védekezni is tudunk ellene” – mondotta Habsburg Ottó.

A könyvet a bemutatón az előszót is jegyző Schöpflin György európai uniós képviselő értékelte. Gecse az orosz birodalmi gondolatot a kezdetekig vezeti vissza, amikor is a XVI. század közepén moszkvai központtal, birodalomként megalakult orosz állam bizánci gyökereire is rávilágít. A Szovjetunió felbomlása kemény identitásválságba sodorta az oroszokat, s az orosz nemzeti eszme módosulását vonta maga után. Amúgy, kivált a szovjet időkben, a birodalmi gondolat legfőbb ismérve az volt, hogy képviselői tagadták a birodalmi szándék létezését. Példa erre a balti államok, illetve a közép-európai országok megszállása, eufemisztikusan, szovjet érdekszférává változtatása, amiért hálát vártak el a meghódított népektől. Putyin elnök ma az energiafüggőség, illetve a gazdasági nyomásgyakorlás másfajta formáinak felhasználásával igyekszik visszaállítani Oroszország nagyhatalmi státusát, s eközben a demokratikus értékeket a birodalmi gondolkodás háttérbe szorítja. Gecse Géza szerzőként előrebocsátotta, hogy 1993-ban megjelent könyvét kiegészítette a szovjet időszak korábbinál részletesebb, valamint az eltelt közel két évtized jelcini, putyini korszakának elemzésével, s ez a perspektíva némileg más megvilágításba helyezi az orosz küldetéstudatot. Könyvében érdemben elsőként foglalkozik Magyarországon a két világháború közötti, az orosz emigrációban létrejött nemzetiszocialista mozgalommal. Ennél is fontosabbnak tartja, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon is hozzáférhetővé vált dokumentumok, illetve történeti feldolgozások eredményeit is sikerült összegeznie.

Gecse megjegyezte, naivitás feltételezni, hogy a "közép-európai térséggel kapcsolatos orosz elképzeléseknek nem lesz szerepük jövőnk alakításában".