A múlt héten Észtország fővárosában Tallinnban ülésezett a IV. Finnugor Világkongresszus. A tanácskozáson részt vett a magyar, a finn és az észt köztársasági elnök, de a hivatalos küldötteken kívül parlamenti képviselők is. Surján László európai parlamenti képviselővel azt követően beszélgettünk, hogy az észt parlamentben találkoztak az észt és a finn képviselőkkel.

 

Surján László:

- A IV. Finnugor Világkongresszuson résztvevő parlamenti képviselők összeültek egy közös megbeszélésre. A három államalkotó finnugor ország most először találkozott úgy egymással, hogy mindannyian az Európai Unió tagjai vagyunk. A finnugor kérdés uniós dimenziót kapott. A finnugor népek több mint 60%-a 2004. május elseje óta az Európai Unió polgára. A 450 milliós Európai Uniónak durván a 3,7 %-a finnugor eredetű. Ez az új helyzet a korábbinál több kötelezettséget ró a finnugor államokra, de több lehetőséget is kínál. A szövetség tagjaként egyre nő gazdasági erőnk és ebből a növekvésből többet kell fordítanunk a kis finnugor népek támogatására, ami hitem szerint uniós érdek is. Az Uniónak ugyanis fontos, hogy szomszédai, közöttük Oroszország, egyes régióinak elmaradottsága csökkenjen. A régiók fölzárkózása biztonságnövelő tényező nemcsak szociálisan, hanem más szempontokból is. Ennek nemcsak lehet, hanem kell kisebbségmegtartó dimenziót is adni. Az Unióban "más szelek fújnak", mint eddig. 2004. június 20-a óta - egyébként éppen Szájer József javaslatára - megváltozott az Európai Parlament házszabálya. A külügyi bizottságnak például kötelezettségévé vált, hogy az Unió és más országok közötti kapcsolatokban a kisebbségvédelem kérdéseire is figyeljen. Ez azt jelenti, hogy az orosz területen élő finnugor népeknek esély adatik arra, hogy az Orosz Köztársaság és az Európai Unió, illetve általában véve az európai országok kapcsolatát javítsák.

Ehhez persze segítenünk is kell őket. Bizonyos fokig Oroszország fejlődését, demokrácia irányába való további haladását lehet lemérni azon, hogy mi lesz a finnugor népek sorsa. Gazdasági fejlődésük vajon a kultúrájuk megtartásával vagy éppen annak lebontásával történik? Úgy vettük észre, hogy az érintett népek attól tartanak, hogy az uniós tagság a nemzeti kultúra hanyatlásával jár. Ezzel a félreértéssel Magyarországon is lehetett találkozni, pedig az Európai Unió nem beolvasztani akarja a tagországokat, hanem éppen gazdagodni akar kultúrájukból. A kis finnugor népeknek nem kell félniük attól, hogy elvesztik a finn, az észt és a magyar kultúrával való eddigi kapcsolatakikat.

 

Gecse Géza:
- Ez az elmaradottság, illetve fejlettség azért nagyon érdekes kérdés, hisz Oroszország területén a finnugor népek olyan területeken helyezkednek el, ahol hihetetlenül nagy természeti erőforrások rejlenek.

 

Surján László:

- Nagy kérdés, hogy ezeket kinek a javára aknázzák ki, illetve a jövedelemből mennyit forgatnak vissza az elmaradt népcsoportok fejlődésére és vajon nem éppen a beolvasztási politika forrásaivá válnak-e ezek az összegek. Nem megnyugtató, hogy az orosz dumában mindössze három finnugor származású képviselő van. Körülük Szvetlana Szmirnova asszonnyal itt van a kongresszuson. Több képviselőnek kellene lenni ahhoz, hogy érdekeiket megfelelően érvényesíthessék. A másik szempont, ami bizonyos aggodalmakra ad okot, hogy Oroszországban zajlik egy régió átalakítási program. A végeredmény az lesz, hogy egy kritikus szint alá csökken a kisebbségek aránya az új közigazgatási egységekben. Európa Tanács kifejezetten tiltja a kisebbségek számarányának változásával járó közigazgatási határmódosításokat. Csak remélni lehet, hogy a változások nem tudatosan akarják fokozatosan elsorvasztani a finnugor kultúrát. A másik probléma, amit sokan fölvetnek itt a kongresszuson, hogy Oroszsország "folklórizálja" a finnugor kisebbségi kérdést. Nem emberjogi, kisebbségjogi szempontból foglalkoznak velük. A tánccsoportok még bemutathatják e népek zenei és táncbéli hagyományait, de az anyanyelvi oktatás, mind óvodai, mind iskolai szinten, visszaszorul. Erre - az egyébként tényleg szegény Oroszországban - nem jut pénz. Itt ismét lehet az Európai Uniónak szerepe. Igenis lehet olyan segélyprogramokat kidolgozni, olyan kísérleti jellegű támogatást nyújtani, amely biztosíthatná például az anyanyelvi tankönyvellátást, ami néhány éve még meg volt. Most - éppen Szvetlana Szmirnova elmondása alapján - visszaszorulóban van.

 

Gecse Géza:

- Ő milyen nemzetiségű egyébként?

Surján László: - Udmurt.