(Elhangzott a Hatáok nélkül 2004.augusztus 24-i adásában)
Géczi József Alajos képviselő az Interparlamentáris Unió Finnugor Tagozatának elnöke is részt vett a tallinni parlamentben folyó tárgyalásokon:
-Ebben az új helyzetben, amikor a három finnugor nemzet uniós tag,
erőteljesebben lehet lobbizni. Bizonyos ügyekben az északi finnugor nemzetekkel,
vagyis az észtekkel és finnekkel nagyon sokszor közösen szavazhatunk ebben az
államszövetségben. Ráadásul - mint látták - a mostani uniós kormány
összeállításánál, a baltinak számító észtek és a finnek például nagyon jó
pozíciókat szereztek annak köszönhetően, hogy együttműködnek. Egyébként nemcsak
finnugor, hanem általános európai ügyekben is jól lehet velük együttműködni.
Működik például egy észak-európai vidékpolitikai tanács, amelyben a finnek és a
svédek a hangadók, és ebbe nemcsak a balti államokat vonják be következetesen,
hanem a velük határos orosz területeket is. Egészen biztosak lehetünk abban,
hogy a szavazásoknál nemcsak finnugor, hanem például agrárügyekben sokszor
szőrszálon fog múlni, hogy mi mellett áll ki a többség. A másik, ami új
lehetőség, hogy az Európai Unió és Oroszország viszonyrendszerébe egy új elem
kerül. Nem állítom azt, hogy attól függ majd a világ sorsa, hogy a finnugor
kapcsolatot ki mennyire használja ki, de sokszor sokkal több múlik rajta, mint
amennyire azt sokan esetleg lemosolyogják. Ráadásul ez a kapcsolatrendszer
Oroszországgal tárgyalva is hasznosítható, hiszen az oroszok sem egyformák. A
jelentősebb, messzebb látó része ott is észrevette, hogy minden
kapcsolatlehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy tőke, befektetések
menjenek oda, hogy ott kulturális, gazdasági és oktatási-tudományos kapcsolatok
jöjjenek létre, amiből nemcsak az oroszországi finnugoroknak lesz haszna, ha ez
a fajta orosz uniós kapcsolat erősödik, hanem az oroszoknak is. Sajnos, az
utóbbi években van egy kedvezőtlen tendencia, hogy a mostani orosz vezetés
inkább hajlik a homogenizálásra, tehát erősödik a nagyorosz nacionalizmus. Az
oroszoknak azt kellene látniuk, hogy a finnugor népek nem fenyegetik
integritásukat. Ezeknek a kis, békés gyűjtögető- vadászgató népeknek eszük
ágában sincs elszakadni, hisz nincs is nekik hova. Csak életben szeretnének
maradni és fejlődni, és ezért nagyon fontos, hogy az oroszokat meggyőzzük hogy
az autonómiájukat erősítsék, mert másképp nem lesz önálló iskolakultúra, mert
azt talán viszonylag kevesen tudják az otthoni magyarok közül, hogy a harmincas
évektől egy óriási katasztrófa érte e népeket. A húszas években, a bolsevizmus
első tíz évében hagyták, hogy fejlődjenek, kiadóik, újságjaik, iskoláik
legyenek, de aztán Sztálin teljesen lekaszált mindent. Ezért kerülnek ezek a
népek az élet-halál peremére, mert az értelmiségüket akkor elpusztították.
Szinte újra kell nekik tanulniuk a saját nemzeti identitásukat. És van
ugyanakkor öt-hat olyan finnugor nép, például az udmurtok, a komik, a mordvinok,
a marik, amelyek azért fél millióan, egy millióan, másfél millióan, néhány
százezren vannak. Náluk van esély arra, hogy nemzetté is váljanak még. A
többieknél inkább már csak kisebbségi kérdés, bár az is nagyon fontos, hogy
minél tovább színesítsék Európa és Oroszország térképét. Ezért fontos, hogy
működik a Finnugor Világkongresszus és hogy ennek legyen egy kormányzati és
parlamenti dimenziója. Azt is bevallottuk a tárgyalásaink során, hogy kicsit mi
haza is szeretnénk üzenni, mert a magyar külpolitika, függetlenül bármelyik
kormánytól, az elmúlt tizenöt évben nem élt eléggé ezzel a lehetőséggel, holott
a finnek és az észtek óriási mértékben tisztelik a magyarokat és érzelmileg
elfogultak irántunk. Elég kevés nemzet van a világon, amely szeret bennünket és
ez a két nemzet ezek közé tartozik. Uniós csatlakozásunkért például Finnország
igen sokat tett. Szeretnénk, ha az Európai Parlamentben - amit Surján és Fazakas
urak vállaltak is – létrehoznánk egy ilyen fórumot is, amely először nyilván
informális lesz. Az orosz képviselő mindjárt javasolta azt is, hogy az Európa
Tanácsban is hozzanak létre egy ehhez hasonló fórumot, hiszen ott nekik vannak
jó pozícióik. Legyen ott is bizonyosfajta koordináció és az uniós intézmények
többségében, az EBESZ-ben is és más szervezetekben a finnugor lobbit meg lehet
teremteni, és mi azt ajánlottuk fel, hogy megpróbáljuk otthon elérni, hogy
legyen egy koordinációs iroda. Nem akarunk elszakadni a finnugor
világkongresszustól, viszont szeretnénk, ha annak lenne egy parlamenti frakciója
és ami még inkább fontos, amit az orosz képviselő is javasolt, hogy ebbe a
regionális parlamentek, tehát az ottani udmurt, mari és más parlamentek
képviselői is vegyenek részt, hiszen az orosz dumában ma - szerencsés esetben –
öt-hat finnugor képviselő lehetne, viszont háromnál több most nincs. És ha
ezeket a számokat összeadjuk, akkor sok mindent el lehet érni, aminek a farvizén
gazdasági kapcsolatokat is lehet erősíteni, hiszen hogy mást ne mondjak,
Udmurtia például a hadiipar központja volt. Kalasnyikov úr is ott élt, nemrégen
halt meg. A hanti-manysi vidék - olajvidék és a Komiföld pedig szintén értékes,
főként erdészeti és másfajta ásványkincsekkel rendelkezik.
Gecse Géza:
- Konkrétan mire lehet számítani az elkövetkezendő időkben, mert hiszen ezek egyenlőre úgy tűnik, hogy nagyon jó, de informálisnak tekinthető kezdeményezések?
Géczi József Alajos:
- Az észtek, a finnek és a magyarok az Európai Unióban nagyon gyorsan létre tudnak hozni egy csoportot, ami először informális lesz, sőt még esetleg a költségvetésnél is ezt tudják használni. Tehát ők ott azon a szinten a leghamarabb. Ahogy látom, az oroszoknak viszont az lesz az érdekük, hogy az EBESZ-ben is erősítsék. Ami a finn, az észt és a magyar parlament kapcsolatát érinti, ott mi azt szeretnénk elérni, hogy legyen egy koordinációs iroda. Ehhez nem is kell új irodát csinálni, az Országgyűlés Külügyi Hivatala vagy az Interparlamentáris Unió Külügyi Hivatala is el tudja ezt a feladatot látni. És ez azt is jelenthetné, hogy esetenként közös javaslatok szülessenek mondjuk arra, hogy vizsgálja meg az Európai Unió a kisebbségek helyzetét Oroszországban. Nyilván Oroszország is benyújtja majd a saját számláját, hiszen 2 és fél millió orosz él már az Európai Unióban. Ezt sem sokan tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy a világon összesen huszonöt millió orosz él kisebbségi helyzetben, tehát most már ők is megtapasztalták a kisebbségi sorsot. Nyilván elkezdődik majd egy alkudozás, és feltételezem, hogy az oroszoknak is fontos, hogy az ő kisebbségük milyen körülmények között éljen, de azt gondolom, hogy egy idő után be fogják látni, hogy a finnugor kisebbség ügye is legalább annyira fontos, mert ezzel az Ural vidékére, és annak a szibériai oldalára is ezen a szálon keresztül olyan kapcsolatokat szerezhetnek, amelyeket másképp nem. A gazdasági befektetés is egyébként sokszor érzelmi alapon dönt.
Gecse Géza:
- Az ügy pikantériája, hogy még ha nem is mind európai uniós állampolgár, de körülbelül ugyanannyi orosz él az Európai Unióban, mint amennyi finnugor Oroszországban.
Géczi József Alajos:
- Igen és sokszor nem mindig a létszám számít, mert érdekes, a hanti-manysik összesen 30 ezren vannak, de van egy nagyon erős azonosságtudatú értelmiségi rétegük, amely bátran vállalja a képviseletüket. Ők már kiharcolták, hogy az olajbányászat hasznából részesüljenek és így létrejött egy ugor egyetem az Uralon túl. Ezt onnan is tudom, hogy a szegedi kollégám felesége hanti-manysi, aki még Szentpéterváron élt és a hölgynek…
Gecse Géza:
- Szegedi?
Géczi József Alajos:
-Igen, a szegedi kollégám, ilyen kicsi a világ. Tehát egy szegedi könyvtáros tanár kollégámnak a felesége hanti-manysi, aki Szentpéterváron volt tanszékvezető egyetemi tanár és most elment a nagyfőnöknek az ugor egyetemre Hanti-manszijszkba, az Uralon túlra.
Gecse Géza:
- A magyarok a legnagyobb finnugor nép, mint ahogy ezt Mádl Ferenc
köztársasági elnök úr is megállapította. Létszámát tekintve a finnugor közösség
felét nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében a magyarok adják
Mennyire tudott Magyarország élni ezzel a finnugor „kártyával”?
Géczi József Alajos:
- Ez egy jó kifejezés, hisz én nem azt mondom, hogy az a célunk, hogy az egész magyar nemzet büszkén finnugornak vallja magát. Nyilván vannak, akik sumér, meg hun eredetben, illetve másfajta eredetmítoszban gondolkodnak, és megint sokan vannak, akik utálják az eredetmítoszokat. A lényeg az, hogy nyelvrokonság mindenféleképpen van és van a világban néhány olyan finnugor nemzet, amelyek számára ez nagyon fontos. Butaság lenne nem kihasználni! Az oroszországi finnugor népek ugyanis úgy néznek ránk, mint a nagy nyugati testvérre. Göncz Árpád látogatásakor a magyar köztársasági elnököt még annak idején mint nagy sámánt fogadták, aki leérkezett a felhők közül és eljött őket megváltani. Az észtek és a finnek pedig kifejezetten a nemzettudatuk szerves részének vallják a finnugorságot. És ha valaki most megnézi Tallinnt, ahogy itt Finnországgal megépítette a kikötőt, felújította a várost, el fog csodálkozni. A város 90%-án a nyílászárók kicserélve, a tetők megcsinálva. Mindez annak köszönhető, mert a skandináv országok egyrészt általában a balti térséget nagyon fontosnak tartották, ezen belül a finnek pedig különösen fontosnak Észtországot. Ráadásul az észteknek még az is külön szerencséje hogy másfél órás hajóúttal ide lehet jönni olcsó árut venni, és olcsóbban lehet itt vodkázni és sörözgetni. Vagyis itt még az élet is összehozta ezeket az embereket és ezért, ha valaki most megnézi, azt látja, hogy kisebb mértékben Prágával fog versenyezni. Sőt, már együtt is működik vele, főként a turisztikában.
Gecse Géza:
- Azon voltam a leginkább megdöbbenve, hogy a közép-európai térségből - míg a magyar forintot nem,addig - a cseh koronát váltják Tallinnban is!
Géczi József Alajos:
- Igen, érdekes, hogy ezer kilométer nagyon sokat számít. Prága félúton van Tallinn és Budapest között. A döntő az, hogy Magyarországnak konkrét haszna is lehetne a finnugor kérdésből. Vagyunk jó néhányan a Magyar Országgyűlésben, akik mondogatjuk ezt évek óta és sem a baloldali, sem a jobboldali kormányok nem tettek eleget. Sokáig nem is értették a magyar politikusok, hogy miért van az, hogy Finnország ennyire támogatja Magyarország uniós csatlakozásának a fölgyorsulását, hogy hajlandó tanácsokkal, szakértőkkel segíteni és hogy most egy intézményben dolgozunk az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban és más intézményekben, ez alkalmat ad arra, hogy a magyar külpolitika fölzárkózzon. De jelenleg nincs „rendszergazdája” a magyar kormányzati gépezetben a finnugor ügyeknek. A határon túli magyaroknak van hivataluk, a finnugor ügyeknek a Külügyminisztérium egyik osztályán van néhány lelkes híve és általában a tallinni meg a moszkvai nagykövet szintén ezt az ügyet szorgalmazzák, de ez nem vált szerves részévé a kormánypolitikának. De hogy nehogy valaki azt higgye, hogy a szocialista képviselő létemre a mostani a kongresszus előtti ribillióban a saját pártomat piszkálom vele, amikor Németh Zsolt megérkezett Szegedre, amikor 1996-ban vagy 1998-ban tartottunk egy finnugor gazdasági konferenciát Szegeden, akkor azt kérdezte először, hogy mit is keresek én itt? Azt mondtam akkor neki, hogy hidd el, hogy a finneknek annyira fontos a finnugor kérdés, mint nekünk a határon túli magyarok. Rá egy évre, egy finn képviselőasszony kezdte el tanulmányozni a csángókérdést. Ezen a finnugor vonalon indult el, majd arra a következtetésre jutott, hogy a csángók olyan külön nép, mint a hanti, meg a manysi. Majd utána helyben tanulmányozta őket, írt róluk egy jelentést, amelyben megállapította, hogy a csángók – magyarok.
Gecse Géza:
- Tütti Isohookana asszony…
Géczi József Alajos:
- Igen, igen. És amikor ezt a jelentést elkészítette, először a románok jól felbosszantották magukat rajta, de alkalmat adott arra, hogy a románok és a magyarok akkor újrabeszéljék ezt a kérdést. Még a római pápa is magára hagyta a csángókat, feltételezem azért, mert nem akarta a Szentszéknek az ortodoxokkal való kapcsolatát kockára tenni. És akkor hirtelen jön egy finn politikus és beviszi az európai intézményekbe ezt a jelentést! A finn képviselőnek ez a jelentése csak úgy véletlenül került elő. Gondoljuk el, ha tudatosan élnénk ezekkel az eszközökkel, akkor mennyi területen lehetett volna már eredményt elérni. De sohasem késő, május óta benn vagyunk az Unióban és most lehet magasabb sebességfokozatba kapcsolni!