Állam és nemzet - Kolozsváron
A cikk eredetije az erdélyi napilapban:

Szabadság, (Kolozsvár) 2004. január 12. 2.old.

Szempontok és nézőpontok

Gecse Géza, az ismert rádióriporter és történész Állam és nemzet a rendszerváltás után címmel jelentette meg az általa készített riportokat. Habsburg Ottótól két miniszterelnökön és más politikusokon át média- és egyéb szakemberekig igen sokan szólaltak meg a Magyar Rádióban, illetve a különböző vitaesteken, ahol a jelenlévők is feltehették kérdéseiket. Elsősorban a határokon túl élő magyarokról esik szó ezekben a beszélgetésekben, de nemegyszer előkerül 1956, vagy éppen a magyar belpolitika néhány aktuális kérdése, sôt — Görgeyvel kezdve a sort — az "árulószindróma" is. Sokféle nézet kapott hangot, Gecse Géza nemegyszer tiszteletlen, de nagyon is pontos és érdemi kérdései tartották keretben az egyes riportokat — értékeli a kötetet Niederhauser Emil akadémikus.

Dr. Cseke Péter sajtótörténész véleménye szerint: "Nemzedékek sora úgy nőtt fel a kommunista diktatúra évtizedei alatt az egész Kárpát-medencében, hogy tabutéma volt számára a magyar történelem megannyi sorsfordító és nemzetformáló küzdelme. E skizofrén történelmi tudatállapot nem kedvezett az evidencia erejével ható felismerések kinyilvánításának, a latens módon élő kérdések megválaszolásának. Ezért aztán első pillanatra kissé meglepődünk, amikor ma azt halljuk vagy olvassuk, hogy amennyiben nem lett volna magyar ’48 és ’49, akkor olyan kiegyezést sem lehetett volna kötni 1867-ben, amely a társadalmi fejlődés fáziskülönbségeinek felszámolására/kiegyenlítésére törekvő, az Európához felzárkóztató polgári berendezkedés nyugalmi állapotát biztosította fél évszázadon át. Ha ezt az algoritmust folytatjuk, akkor törvényszerűen eljutunk annak a kényszerű tudomásulvételéhez is, miszerint mindazt, amit akkor a Deák Ferenc nevéhez fűződő polgári fejlődésben elértünk, rendre elveszítettük a világháborúkban, az igazságtalan békekötésekben, a diktatúrákban és áldemokráciákban. Vagyis: a Kárpát-medencei magyarság európai történetéből kiesett csaknem egy évszázad. Ezt a történelmi igazságtalanságot próbálta megszüntetni az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, amelynek világtörténelmi jelentősége ma nyilvánvalóbb, mint a maga idejében. Az újabb európai felzárkózást lehetővé tevő politikai rendszerváltásnak tehát már 1956-ban megfizettük az árát. Következésképpen az európai integráció újabban megnyílt távlata sem valamiféle ajándék a számunkra, hanem a történelmi folytonosság helyreállításának és a nemzet újraegyesítésének véráldozatokkal megváltott esélye. Mindezt egy felzaklató, a "velünk élő történelem" elevenbe vágó kérdéseit megszólaltató, paradigmaváltó történelemszemléletet előkészítő, hetedfélszáz oldalas kötet üzenete mondatja ki velünk."

A kötetet január 15-én, du. 6 órakor mutatják be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Ennek keretében vitaestet tartnak, amelynek résztvevői: Gecse Géza, Kötô József művelődéstörténész, Bakk Miklós politológus és Cseke Péter sajtótörténész. Muzsikál Tolcsvay Béla énekmondó.